Bár az aktív koronavírus-fertőzöttek száma itthon két hét alatt a négy és félszeresére nőtt (2100 volt szeptember 1-jén, most pedig 9653), ahogy az iskolákat nem zárták be, úgy a különböző csapatsportok bajnokságait sem szakították félbe.
A labdarúgó NB I 4. fordulójában a címvédő FTC 5-0-ra verte a Paksot, amelynek játékosai az edző, Osztermájer Gábor elmondása alapján nyolc napja nem edzettek együtt, mivel a csapatnál felütötte a fejét a vírus.
Az internetes fórumokon komoly visszhangja volt az esetnek, sokan az FTC-t ostorozták, amiért nem ment bele a halasztásba, ebbe a táborba tartozott a Fradi-drukkerek nagy kedvence, a Paks csapatkapitánya, Böde Dániel is, aki a meccs után meglehetősen indulatosan nyilatkozott.
A MLSZ szabályzata úgy szól, hogy az elhalasztott meccset legkésőbb 2021. január 31-ig le kell játszani, és úgy tudjuk, a Fradinál attól tartottak, olyan játéknapra esik a pótlás, amikor a keretben lévő magyar és külföldi játékosok épp a válogatottnál tartózkodnak, vagyis az állománynak nagyjából fele nem áll Szerhij Rebrov rendelkezésére. Ami azt feltételezi, a Fradinál abban bíznak, hogy valamelyik európai kupasorozat csoportkörébe bejutnak, és ezért nem csak a hétvégéi, de a hétköznapjai is zsúfoltak lesznek a csapatnak az ősszel.
Haraszti Zsolt, a Paks ügyvezetője azt nyilatkozta a 24.hu-nak, hogy az első kerethez tartozó játékosok közül kilencen utaztak el az FTC elleni meccsre, és az MLSZ adatbankjából kiderült, hogy a kezdőcsapatból Rácz Gergő, Lorentz Márton és a 17 éves Vas Gábor volt az, aki először szerepelt az idényben a felnőttcsapatban. Vas most debütált az élvonalban, ahogyan a csereként pályára küldött Debreceni Ákos és Görög Gergő is, akik hozzá hasonlóan 17 évesek.
Csak összehasonlításképpen: a Fradinál az ukrán Olekszandr Zubkov, a horvát Roko Baturina és a magyar válogatott középpályás, Sigér Dávid szállt be a kispadról.
Az NB I-ben először az előző idény bronzérmesénél, a Puskás Akadémiánál ritkította meg a sorokat a koronavírus, a felcsútiaknak így elmaradt az első fordulóban esedékes, Budapest Honvéd elleni meccsük, majd a második fordulós találkozót, a Kisvárda ellenit is csak később tudták lejátszani.
Ha a mostani szabály már a bajnokság előtt érvényben lett volna, akkor augusztus 21-én Kisvárdára kellett volna utaznia a Puskás Akadémiának, ehelyett a felcsútiak szeptember 4-én pótolták azt a meccset (amikor egy bajnokin és egy EL-selejtezőn már túl voltak), és meg is nyerték 3-0-ra, nyolc magyarral, köztük négy 20 év alattival. Szokás emlegetni a bajnokságok kapcsán a versenyegyenlőséget, nos, e példa azt mutatja, hogy az NB I-ben ez időnként sérül.
A sportszakmai szempontok mellett az orvosi tényezőket is figyelembe kell venni a koronavírus-járvány idején, és a magyar bajnokságban, valamint a Bajnokok Ligájában is érdekelt Mol-Pick Szegednél jelenleg nem az a probléma, hogy a PSG elleni rangadót halasztani kellett a megfertőződött játékosok miatt, sokkal inkább az, hogy a pozitív teszteredménnyel rendelkező kézisekre gyakorlatilag a teljes őszi szezonban nem számíthatnak.
A szegedi klubnál az Országos Sportegészségügyi Intézet útmutatását követik, amely úgy szól: ha egy sportoló tesztje pozitív lett, de nincsenek tünetei, akkor számára 2-4 hétig a versenysport mellőzését javasolják, tünetek esetén pedig 6 hét pihenőt tartanak indokoltnak az újrakezdés előtt. Ami felvet néhány kérdést, hiszen ha egy klub a játékosok egészségét figyelembe veszi, és betartja a Sportkórház ajánlását, akkor könnyen előfordulhat, hogy a hiányzók miatt nemcsak néhány meccs, hanem az idénye is elúszik.
Ha pozitív koronavírustesztet produkált egy sportoló, onnantól már nem az a fontos, hogy kontaktsportot űz-e, vagy – mint a futballisták – szabadtéren mozog, hanem azt kell szem előtt tartani, hogy mindenkire egyformán kockázatos lehet a vírus kardiológiai szempontból. A kardiológiai protokoll ilyen szempontból minden sportolóra egyformán vonatkozik, nyilatkozta a 24.hu-nak Dr. Toman József, az Országos Sportegészségügyi Intézet keretein belül működő Válogatott Kereteket Ellátó Szolgálat vezető keretorvosa.
Ahogy beköszöntött ez a vírus, az első tünetek klasszikusan a tüdőt érintő tünetek voltak, ezért a legtöbb ember számára a koronavírus egy felső légúti és tüdőbetegségként jelenik meg. Sajnos idővel kiderült, hogy a tüdőt érintő tünetek csak a leglátványosabbak, miközben sokkal alattomosabb és lappangóbb problémák húzódhatnak meg a központi idegrendszer, tehát az agy, valamint a keringési rendszer központja, a szív érintettségében.
Az Egyesült Államokban készült egy olyan tanulmány, amelyben fiatal, adott esetben sportos betegeket vettek be a mintába, akik látszólag minden előzmény és alapbetegség nélkül agyi érkatasztrófát, sztrókot kaptak, és emiatt kórházi ápolásra szorultak. Fel sem merült náluk eleinte, hogy kontaktok vagy koronavírus-fertőzöttek lehettek, viszont így, hogy kritikus állapotban lélegeztetőgépen voltak, a ráutaló jelek nélkül is elvégeztek rajtuk koronavírustesztet, és a jelentős részük pozitív volt. Ami mutatja, hogy agyi érkatasztrófa is lehet az első jele a koronavírus-fertőzöttségnek, és a hirtelen szívhalálokat vizsgálva sajnos nem zárható ki, hogy a szív ingerületvezető kötegei körül olyan hegesedés alakulhat ki, ami alapvetően befolyásolhatja a szív működését” – magyarázta Toman József, hogy mi indokolja az óvatosságot.
Azt is elárulta, komoly kardiológiai támogatás van az elkészült ajánlás mögött, Andréka Péter, a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet főigazgatója, valamint Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora, illetve a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika vezetője is felhívta a figyelmet a kardiológiai veszélyekre. Az ajánlást nemsokára frissíteni fogják, mert fontosnak tartják, hogy olyan laborvizsgálatok is bekerüljenek a protokollba, amellyel szintén rá lehet bukkanni szívproblémára utaló jelekre.
A pozitív koronavírusteszt egyébként a sportolói engedély automatikus felfüggesztésével jár, de a sportorvosok azt szeretnék, ha nem az lenne az üzenet, hogy sportolótól elvesznek valamit, ami eddig az övé volt.
Ezt inkább úgy kell felfogni, hogy adunk egy plusz vizsgálati lehetőséget, plusz biztonságot, egy egészségügyi szűrőcsomagot. Sajnos nem volt olyan régen a tragikusan fiatalon elhunyt birkózó, Tóth Bendegúz esete, és a sportorvosi engedély felfüggesztése amolyan kötelező óvatosságnak tekinthető. Nem minden szövetség egyforma intenzitással küldi a pozitív tesztet produkáló sportolók adatait, de ha valaki nem jelenti ezt le adminisztratív úton, attól még az érintett sportoló versenyzői engedélye felfüggesztettnek számít. Azért is fontos, hogy a sportorvosi rendszerben le legyenek jelentve a pozitív esetek, mert ha mulasztás történik, akkor nincs alkalom elvégezni a szűrővizsgálatokat, úgyhogy a történetben minden szereplőnek nagy a felelőssége.
Toman József azt tapasztalta, nagyon sok szövetség és klub úgy viseli a pozitív tesztek lejelentését, mintha a fogát húznák, de belátják, hogy ez most egy fájdalmas időszak, viszont a fájdalomnak is több szintje van. Ennek az egyik része az, hogy bizonyos időre kiesnek játékosok, akiket viszont nyilván szeretnének hosszútávon megőrizni a sportnak, a csapatnak – és az életnek.
„Nagy a tét, mert egy rossz döntéssel belesodorhatom a játékost egy olyan szituációba, amit utána minden eszközzel megpróbálnék kikerülni, csak lehet, akkor már késő lesz. Nagyon nehéz idők ezek, és én is aláírom, hogy bizonyos szabályok életidegenek, közel állnak a betarthatatlanhoz vagy elviselhetetlenhez, de azért dolgozunk, hogy ne a gyász legyen a következő fázis”.
Az élsportolók előnyösebb helyzetben vannak, hiszen ellenőrzött körülmények között teszik a dolgukat, profi orvosi stábbal vannak körülvéve, de mi a helyzet azzal a nagy tömeggel, amely a szabadidősportnak hódol, és hetente többször eljár edzésre, és könnyen lehet, hogy az öltözőben vegyül a csapattársakkal, akik nem valószínű, hogy önszorgalomból vagy elővigyázatosságból leteszteltették magukat, mielőtt összepakolták a focis, kézis, hokis szerelésük?
Toman József azt mondja, először a prominens sportágakat és szövetségeket kell megszólítani, hogy rajtuk keresztül a széles tömegekhez is eljusson, hogy milyen veszélyekkel jár, ha a koronavírus-fertőzés után az ember az ajánlott pihenőidőszaknál hamarabb kezd el újra sportolni.
„Mindenki a maga szintjén alkalmas arra a terhelésre, amit általában a sport által kap, és mindenki épp ennyire védett is, vagyis a veszély ilyen módon tökéletesen egyforma. A világ élvonalába tartozó sportoló nagy valószínűséggel fel van készülve a terhelésre, míg a szabadidő-sportoló esetében számos tényező befolyásolhatja az edzettségi állapotát, nem mindegy például, milyen életmódot folytat, vannak-e súlyproblémái, illetve alapbetegségei, hogy rendszeresen vagy csak néha jár el sportolni. Mindegy, hogy profi vagy amatőr az illető, akinek a sporttevékenysége versenyzési engedélyhez kötött, azokra teljesen egyformán vonatkozik a kardiológiai ajánlás.
Biztos, hogy ez a rendszerre nagy terhet ró, és nincsenek kétségeink, hogy ha jön a második hullám, a kardiológusok és a sportorvosok is sokkal jobban le lesznek terhelve. Ez egy vészhelyzet, ennek kell megfelelnünk.
Kiemelt képünk illusztráció: Myrto Uzuni, a Ferencváros labdarúgócsapatának támadója (k) a svéd Djurgarden elleni másnapi labdarúgó Bajnokok Ligája-selejtezőmérkőzés előtti edzésen. Fotó: Mónus Márton /MTI
