Németországról nagyjából fele-fele arányban mondták a megkérdezettek, hogy szorosabb együttműködésre kellene törekedni, míg Kínával kapcsolatban a többség a jelenleginél kevésbé szoros kapcsolatot tartana kívánatosnak – derül ki a Medián közvélemény-kutatásából.
Oroszország és az Egyesült Államok esetében ugyanannyian kívánnak a mostaninál szorosabb, mint lazább együttműködést. Bár Oroszország esetében valamivel többen vannak a lazítást várók. Eközben a megkérdezettek nagy jelentőséget tulajdonítanak az orosz piacoknak, és a legfontosabb export-célországok közül általánosságban az EU-országok után a második helyre (holtversenyben Németországgal) Oroszország került.
Fontos az orosz gáz
Bár az Oroszországgal való kapcsolat jelentősen megosztja a közvéleményt, abban a többség (a válaszadók kétharmada) egyetért, hogy az oroszokkal fenntartott politikai és diplomáciai kapcsolatok nagy hatással vannak Magyarország gázellátásának biztosítására, és minden második úgy vélekedett, hogy a két ország közti kapcsolatok jelentősen befolyásolják a gáz árát, valamint a magyar termékek exportjának lehetőségét.
A megkérdezettek összességében nyolctizednyien vélnek felfedezni összefüggést a gázár és a politikai-diplomáciai viszony között, ennek ellenére nem kevesen (tíz megkérdezettből négyen) úgy vélekednek, hogy Magyarország jelenleg túlságosan elköteleződik Oroszország felé. Ezzel szemben „csak” minden második válaszadó állította, hogy az ország érdeke, hogy minél jobb viszonyban legyen Oroszországgal. Ezen túl minden harmadik ember úgy véli, hogy az ország teljes mértékben, minden második szerint nagy mértékben ki van szolgáltatva a volt Szovjetunió legnagyobb utódállamának.
Európát kellene választanunk
Az Oroszországgal kapcsolatos magyar vélemények összetettségére utal az is, hogy a válaszadók nagy többsége (héttizede) úgy véli, az orosz gazdasági élet összefonódott a politikával és a bűnözéssel, ám az országnak mégis jó viszonyban kellene lennie vele. Legalább kétharmadnyian egyetértettek abban is, hogy a szovjet megszállás nem tett jót a két nép viszonyának, valamint hogy egy esetleges orosz-európai konfliktus esetén Magyarországnak Európát kellene választania.
A többség veszélyesnek érzi, ha az orosz cégek a jelenleginél nagyobb arányban lennének jelen a magyar gazdaságban, ugyanakkor azt is hozzáteszik, hogy az ország belátható időn belül csak az orosz gázzal tudja fedezni a szükségleteit. A többség nem értett egyet azzal, hogy Magyarország híd-szerepet tölthetne be Európa és Oroszország között.
A gázszállítások ügyében a relatív többség (41 százalék) mind keletre, mind nyugatra kacsingatna, de majdnem ennyien (37 százalék) az uniós, harmadennyien (14 százalék) pedig az orosz vezeték mellett tennék le a garast.
