Augusztus eleje óta nem látogatható a Puskás Aréna körüli közpark. A kapunál posztoló biztonsági őrök parkosítási munkákra hivatkozva fordítottak vissza bennünket, noha kertészeket nem láttunk a stadion körül, emelőgépet viszont annál többet. Az utóbbi hetekben ezekből a kosaras emelőkből vizsgálták meg a több mint 67 ezer néző befogadására képes, 190 milliárd forintból felépített létesítmény külső, több száz kilós betonelemekből összeállított borítását. A vizsgálat különösen az egykori Népstadion formavilágát idéző lépcsőházak homlokzatát érintette.
A 30 méter magas lépcsőházak közvetlen környékét a vizsgálat kezdete óta kordonokkal zárták le a gyalogosforgalom elől, az utóbbi napokban pedig az F szektor egyik lépcsőházának felső szegélyéről el is távolítottak több elemet. A foghíjas részt a Dózsa György útról is látni lehet.
Több forrásból úgy értesültünk, hogy a tavaly novemberben felavatott stadion intenzív felülvizsgálatát az magyarázza, hogy az egyik lépcsőházi homlokzatról lezuhant egy betondarab, ám ezt a Nemzeti Sportközpontok cáfolta.
Bár a labdarúgó Európa-bajnokságot egy évvel, 2021 nyarára elhalasztották, június óta tudható, hogy szeptember 24-én a Puskás Aréna lesz a helyszíne az Európai Szuperkupa-döntőnek, amelyen az idén a Bajnokok Ligája győzteseként a Bayern München és az Európa Liga elsőjeként a Sevilla találkozik egymással. A meccs kormányzati szinten is presztízskérdés, hiszen nemcsak a stadionban, de Magyarországon sem rendeztek korábban egymeccses döntőt egyetlen nemzetközi kupában sem, ráadásul a napokban derült ki, hogy a mérkőzést nézők előtt tarthatják meg. Korlátozott számban engednek be szurkolókat, de így is legalább 20 ezer ember vehetne részt a döntőn.
A Puskás Aréna üzemeltetője, a Nemzeti Sportközpontok kérdésükre azt közölte, hogy a stadionnál nem történt semmilyen baleset, csupán tervszerűen végrehajtott garanciális felülvizsgálatról van szó. A tájékoztatás szerint a javítások a homlokzati díszítőelemeket szegélyező pilonszegély-burkolat rendszerére vonatkoznak.
Egy sor rejtett hibát is találtak.
Az NSK listát küldött a feltárt problémákról:
- három burkolóelem esetében a rögzítő csapelemek elégtelen elhelyezésével volt gond,
- több rögzítő-konzol esetében helytelen volt a rögzítő csavar felszerelése,
- több helyen az elfogadott tervektől eltérő rögzítő konzolt használtak,
- 5-10 helyen szabálytalan volt a pozicionáló betétek elhelyezése,
- több helyen pedig hiányzott a rögzítő csapok ragasztott rögzítése.
A Nemzeti Sportközpontok azt is írta, hogy megrendelőként a kivitelezők jótállási kötelezettségének terhére elrendelte valamennyi hiba szakszerű, maximális körültekintéssel elvégzendő javítását. A javítás minden költsége a kivitelezőt terheli, plusz költséget így nem jelent.
A Puskás Arénát feszített tempóban két év alatt építették fel 190 milliárd forintos költséggel. A kivitelezés fővállalkozója a Magyar Építő-ZÁÉV páros volt.
Kiemelt kép: Marjai János /24.hu
