Magyarországon 2003-ban és 2008-ban végeztek hasonló felmérést. Ezek összehasonlítása azt mutatta, hogy több tekintetben javult ugyan a fiatalok dohányzással kapcsolatos attitűdje, de a népegészségügyi mutatók továbbra is kedvezőtlenül alakultak.
Mint Vokó Zoltán kifejtette: a felmérés eredményei szerint 2003 és 2008 között a dohányzást kipróbáló fiatalok aránya 66 százalékról 58 százalékra, a rendszeresen dohányzók aránya 28-ról 23 százalékra esett vissza.
A fiatalok dohánytermékekhez való hozzájutásában is változást figyeltek meg, de 2008-ban is még a fiatalok több mint fele vallotta azt, hogy gond nélkül hozzájutott a cigarettához.
Az OEFI főigazgatója azt mondta: a nemdohányzók védelméről szóló törvény szigorítása, a különböző uniós forrásokból indított, leszokást segítő programok, valamint az óvodai és iskolai egészségfejlesztési programok együttes hatásától a magyarországi dohányzási statisztikák “radikális” javulását várja.
Szabó Enikő helyettes országos tiszti főorvos közölte: a nemzetközi vizsgálatsorozat hazai felmérése már megkezdődött. Azt is elmondta, hogy a nemdohányzók védelméről szóló törvény életbelépésétől számított három hónapos türelmi idő alatt az ellenőrzések során a kifogásolási arány még öt százalék felett volt, április elseje óta – amióta a szabályszegésért büntetnek is – ez az arány 1,4 százalékra esett vissza.
A munkáltatók, üzemeltetők és az állampolgárok egyaránt tudomásul vették és betartják a szigorított szabályozást – hangsúlyozta. Beregszászi Tímea, az Országos Környezet-egészségügyi Intézet levegőhigiénés osztályának vezetője arról a vizsgálatról számolt be, amelyben a jogszabály életbe lépése előtt, majd utána vizsgálták a zárt közösségi helyek levegőjének minőségét. Mint mondta, Budapest különböző típusú vendéglátó-ipari egységeiben vizsgálták szállópor-tartalom dohányfüstrészecskéinek mennyiségét. Az eredmények egyértelműen igazolták, hogy a dohányzást tiltó rendelkezések után jelentősen javult a levegő minősége – tette hozzá az osztályvezető.
