Határozatképtelenség miatt a napirend előtti felszólalások után véget ért az Országgyűlés hétfői, rendkívüli ülése, amelyet a Demokratikus Koalíció (DK) azért kezdeményezett, mert álláspontjuk szerint a miniszterelnök a júliusi EU-csúcson szembement az Országgyűlés egy korábbi döntésével.
Az ülésen az ellenzéki pártok képviselői vettek csak részt, a Fidesz- és a KDNP-frakció, illetve a kormány tagjai nem jelentek meg. Az ülésen a DK az Európai Tanácsban július 21-én elfogadott megállapodásról szóló politikai nyilatkozatot vitatta volna meg, mert szerintük a kormányfő Brüsszelben szembement a július 14-én hozott parlamenti határozattal.
Kocsis-Cake Olivio (Párbeszéd) napirend előtt bírálta a kormánypárti politikusokat, mert távol maradtak az ülésről. Azt mondta, ezzel azt bizonyítják, hogy egyre inkább a hatalom emberei és nem a nép képviselői. A kormány arra sem képes, hogy megvédje a természeti értékeket azokkal a profitéhes befektetőkkel szemben, akik sorra építik be a Balatont, a Velencei-tavat a Fertő tavat vagy a tatai Öreg-tavat – jelentette ki az ellenzéki képviselő. A Városligetet is úgy akarták megújítani, hogy közben beépítették volna, de ezt a káros folyamatot sikerült megállítani a tavaly októberi önkormányzati választáson – közölte.
Ungár Péter (LMP) azt mondta, amennyiben a kormánypárti képviselők részt vennének az ülésen, akkor reagálniuk kellene arra, hogy korábban olyan határozati javaslatot fogadtak el, amiről maguk sem várták el, hogy a kabinet betartsa. Az év azzal indult, hogy Orbán Viktor „megvilágosodott és kitalálta magáról”, hogy zöld politikus – fogalmazott. Ezzel szemben a miniszterelnök Brüsszelben a német autó- és szénipar érdekének megfelelően blokkolta, hogy pénzt költsenek a klímaváltozás elleni küzdelemre – tette hozzá. Kijelentette, hiába szerepel az Európai Tanács által elfogadott határozatokban „valamilyen konklúzió” a jogállamiságról, mégsem lehet tudni, hogy lesz-e valamilyen Magyarországgal szembeni szankció. A magyar és a német kormánypárt ugyanis egy ilyen zavaros helyzetre játszik, mert abban a magyar „tud a sajátjainak háborút mutatni”, a német pedig ki tudja szolgálni a nagytőkét és a liberális szavazóit – érvelt. Nem a nagyvállalatokkal kell stratégiai szövetséget kötni, hanem a hazai kis- és közepes vállalkozásokat, illetve a közalkalmazottakat kell támogatni – szögezte le.
Gyurcsány Ferenc (DK) azt mondta, hogy egy züllött kormány a legerkölcsösebb nemzetet is züllésbe tudja vinni, Magyarországnak pedig züllött kormánya van. A pártelnök-frakcióvezető felszólalása során megemlékezett Bogdán Lászlóról, Cserdi júliusban elhunyt polgármesteréről. Kijelentette, szerette volna, ha a polgármester halálát a kormánypártok legalább „egy szóra érdemesnek tartották volna”. Újabb témára áttérve úgy fogalmazott: látják és hallják a Színház- és Filmművészeti Egyetem agóniáját, mert más egyetemek feldúlása után ez is az ebek harmincadjának sorsára jut. Nincs pártos művészet, mert ami pártos, az propaganda – jelentette ki. Az Index hírportál főszerkesztőjének menesztéséről és a szerkesztőség tagjainak tömeges felmondásáról szólva azt mondta, a kormány mindenbe beleszól, amit az érdeke kíván, de nem hajlandó biztosítani a sajtó függetlenségét, inkább kaján módon” hozzá is járul annak leigázáshoz.
Tóth Bertalan, az MSZP pártelnök-frakcióvezetője azt firtatta: hol vannak a fideszes képviselők, a kormány tagjai, a házelnök és a kormányfő. Hangsúlyozta: Orbán Viktor miniszterelnöknek meg kellett volna jelennie az Országgyűlés előtt, hogy beszámoljon arról, mit intézett Brüsszelben. Megjegyezte: a kormányfő az uniós csúcs előtt „megszavaztatott magának egy bumburnyák politikai nyilatkozatot”, azonban az abban foglaltak nem teljesültek. Bírálta a kormányt „az Index elleni kormányzati támadás”, Mészáros Lőrinc milliárdos támogatása, a civil szervezetek ellehetetlenítése, a tudomány és a kultúra gyarmatosítása és a színművészeti egyetem sorsa miatt is. Kijelentette: egy ilyen államot nem lehet jogállamnak nevezni, a jelenlegi köztársaság csak „alaki, nem létező”, valójában önkényuralmi rendszer. Arra szólított fel: ezt a rendszert fel kell számolni, valódi szabadságharcot kell folytatni, eljött az idő, hogy az ellenzék együtt, közösen készüljön arra, hogy ezt a „hatalmi őrjöngést” megállítsa 2022-ben.
Brenner Koloman (Jobbik) úgy értékelt: az EU-csúcstalálkozón „kufárkodás történt”, az EU vezetői rossz kompromisszumot kötöttek, majd mindenki hazament és győztesnek hirdette ki magát. Szerinte az EU jövője veszélybe került, és a néppárti Jobbik „sem a liberális ködevők, sem pedig a populista őrjöngők” veszélyét nem becsüli le. A Jobbik egy keresztényszociális jóléti Európában hisz, azonban kufárkodással, érték nélküli kompromisszumokkal nem lehet közös Európát építeni. Hangsúlyozta: a Jobbik azért küzd, hogy jobbközép pártként 2022-ben meghatározó eleme legyen egy nemzeti egységkormánynak.
A napirend előtti felszólalásokat követően az elnöklő Latorcai János bejelentette, hogy a független Hadházy Ákos mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló indítvány érkezett rágalmazás miatt indított magánvádas ügyben, amit a mentelmi bizottság vizsgál meg. Latorcai János ezután a napirendről való szavazásnál megállapította, hogy a Ház határozatképtelen, így az ülést bezárta.
Kép: MTI/Kovács Tamás
