A nagyüzemeknél a könyvelők írják a receptet, a kisüzemeknél a sörfőzők
– válaszolja Bukovinszky Béla, a Szent András Sörfőzde tulajdonosa azoknak, akik arról kérdezik, mi a fő különbség a sörgyártó multik és a kisüzemek között.
Bukovinszky a kereskedelmi törvény múlt pénteken megszavazott módosításával kapcsolatban tartott sajtótájékoztatón mondta ezt a pesti Rizmajer Sörözőben, ahol az ötletgazdát, Kósa Lajost helyettesítette. A Fidesz alelnöke az utolsó pillanatban mondta le részvételét egy hirtelen támadt debreceni programra hivatkozva. Dicséretből azért Kósa távollétében is kijutott a kormánynak, Gyenge Zsolt, a Kisüzemi Sörfőzdék Érdekképviseleti és Érdekvédelmi Egyesületének elnöke, a Fóti Kézműves Sörfőzde tulajdonosa egyenesen azt mondta, piros betűs ünnep számukra a törvény elfogadásának a napja.
A törvénymódosítás lényege, hogy ezután nem lehet a forgalmazókkal kizárólagossági szerződést kötni, csak akkor, ha a vendéglátóhelyen egy kisüzemi sörfőzde termékét is árulják csapolva, és ennek mennyisége eléri az eladott sör 20 százalékát. A jelenlegi szerződések 2021 júliusáig maradnak életben. A változtatás az üdítő- és az ásványvízpiacot is érinti. A javaslat szükségességét Kósa Lajos azzal indokolta, hogy számos külföldi országban vezettek be hasonló rendszert, megszüntetve a nagy sörgyárak monopóliumát.
A multikat nem veri földhöz
A 24.hu által megkérdezett étterem- és bártulajdonosok a szabad piac elveivel ellentétesnek tartják, hogy a kormány meghatározza, mit kell árulniuk. Szerintük a támogatással kombinált szerződések tiltása éppen a kisebb tőkével rendelkező cégeket hozza nehéz helyzetbe.
Amikor megnyitottuk az éttermünket, a Dreherrel kötöttünk hozzájárulási szerződést, ez az indulásunk 40 százalékát fedezte. Enélkül biztos nem tudtunk volna egy ilyen helyet csinálni
– mondja Tamás, egy budai étterem üzletvezető-tulajdonosa.
A megállapodások lényege, hogy a nagy sörgyárak pénzt adnak az étteremnek, kocsmáknak a tulajdonosok pedig vállalják, hogy havonta bizonyos mennyiséget eladnak a sörükből. Általában ötéves szerződést kötnek a vendéglátósokkal, akik eladott hektoliterenként átlagban 10-15 ezer forintot kapnak vissza. Ezt gyakran előre odaadják a helyeknek, de ennek egy része sokszor visszakerül a gyártókhoz azáltal, hogy folyamatosan emelik a sör hordónkénti árát. Persze a vendéglátók is emelik az árakat, csak nem mindig tudják ugyanabban az ütemben vagy mértékben, ahogy a gyártók.
Abban minden, általunk megkérdezett érintett vendéglátós egyetértett, hogy a kizárólagossági szerződések segítettek az éttermeknek, kocsmáknak, amelyek a pénzen kívül különböző márkázott eszközöket (napernyőket, tálcákat, poharakat, hűtőket) is kapnak a gyártóktól.
Tamás szerint
a kisüzemi sör jópofa dolog, de drága, ingadozó minőségű, bizonytalan a beszerzése, nincs nagy mennyiség belőle, és nem lehet belőle sokat fogyasztani.
Emiatt nekik nem túl jó üzlet, és azt tapasztalja, hogy a hirtelen felívelés után egy kicsit le is csengett a divatja. Mint mondja,
nálunk másfél év alatt senki nem kérdezte meg, hogy miért nincs magyar kézműves sörünk. Viszont a belga meggysörrel mindenki elégedett.
A kisüzemi főzdék egyesületének elnöke, Gyenge Zsolt szerint viszont aranykorukat élik a kézműves sörök, és ezt mi sem bizonyítja jobban, minthogy a nagyobb cégek is felső erjesztésű söröket, IPA-kat, APA-kat hoznak forgalomba.
Tamáshoz hasonlóan a szintén budapesti kocsma -és kávézótulajdonos Attila is úgy látja, hogy a szabályozás nem a multikat, hanem a vendéglátósokat hozza nehéz helyzetbe.
A Dreher ettől nem fog kevesebb sört eladni, én is továbbra is ugyanannyit veszek majd tőlük, mint eddig. Azért árulom, mert ez egy jó sör, a vendégeink szeretik, és meg tudják fizetni. Csak többé már nem kapom meg tőlük azokat az eszközöket, amiket eddig, nem kapok hozzájárulást. Nem a multikat szívatják ezzel, hanem minket.
Attilának van saját sörcsapja, tehetne rá kézműves sört, de szerinte nincs rá akkora kereslet, hogy megérje. Néhány üvegeset eladnak egy nap, „de azért ha 1200 forintért akarok eladni négy deci világos kézműves sört, akkor elég furán néz rám a legtöbb vendég” – mondja.
A Fóti Kézműves Sörfőzde tulajdonosa viszont a 24.hu-nak azt mondta, szerinte továbbra is megkötik majd a szerződéseket a multik és a vendéglátósok, így azt is elképzelhetőnek tartja, hogy a nagy gyártók maguk mellé veszik a kisebb főzdéket, hogy létrejöhessen az üzlet. Hiszen ha egy vendéglátóhely vállalja, hogy 20 százalékban kisüzemi sört ad el csapról, de legalább is a multik termékeinél kedvezőbb feltételeket biztosítva lehetővé teszi ennek az aránynak a teljesülését, akkor továbbra is szerződhet akár a Dreherrel vagy a Borsodival.
A nagy sörgyárak válaszaiból is arra lehet következtetni, hogy nem veri őket földhöz az új szabályozása. A Heineken és a kormány közötti konfliktus már a múlté, és láthatóan a cég arra törekszik, hogy a jó viszony megmaradjon: kérdéseinkre a gyártó közölte, hogy nem kíván nyilatkozni a témában. A Dreher sem háborodott fel a jogszabályváltozáson, azt írták érdeklődésünkre, hogy tudomásul vették a törvénymódosítást, és megfelelnek annak. A Borsodi és a nagy sörgyárakat tömörítő Sörszövetség pedig nem is válaszolt kérdéseinkre.
A lapunknak nyilatkozó vendéglátósok szerint részérdekek állhatnak a változtatás mögött, egyikük meg is nevezte Matolcsy György unokatestvéreinek Pécsi Sörfőzdéjét, amely tavaly azzal került be a hírekbe, hogy éppen akkor zsugorította magát kisüzemi sörfőzdévé, amikor a parlament a huszonötszörösére emelte az előállított sör mennyisége után járó 50 százalékos adókedvezményt. A Pécsi Sörfőzdét is kerestük, hogy megtudjuk, szerintük milyen hatással lehet a módosítás a cégre, de nem érkezett válasz.
Mintha Villányban nem lenne helyi bor
Bukovinszky Béla arról beszélt, hogy jelenleg száz kisüzemi sörfőzde van az országban, ezek családi, magyar vállalkozások, „hús-vér emberekkel”, és körülbelül 1500 főt foglalkoztatnak.
Képzeljük el azt a helyzetet, hogy lemegyünk Villányba finom helyi borokat inni, de mivel az egész városra kizárólagos szerződést kötött egy részben hazánkban is működő külföldi borászat, ezért nem kapunk villányi bort
– érzékeltette az eddigi helyzetet. Szerinte ez ugyanúgy nonszensz, mint hogy van olyan nagy sörgyár – a Dreher –, amely azzal reklámozza magát, hogy már nem tesz kukoricát a sörbe, ezzel elismerve, hogy éveken át átverték a fogyasztóikat. Szerinte az sem ritka, hogy a nagy gyárak szódával ütik fel a sört.
A kisüzemi sörfőzdék vezetői arról is beszéltek, hogy óriási fejlődés előtt áll a szektor, és remélik, hogy a komlótermesztés is beindul idehaza. Nem céljuk az árcsökkentés, de hangsúlyozták, hogy nekik is vannak olcsóbb, egyszerűbb söreik. Attól sem tartanak, hogy a módosítás miatt nem tudnak kellő mennyiségű sört előállítani, ha teljes kapacitással működnek, és sok helyen vállalják a 20 százalékos értékesítési arányt. Arra a kérdésre viszont, hogy mi lesz, ha egy vendéglátós nem tudja eladni a vállalt 20 százalékot a hazai kézműves sörökből, az volt a válaszuk, hogy akkor az a hely törvénysértést követ el.
Kiemelt kép: Farkas Norbert /24.hu
