A magyar adófizetők fogják fizetni a hajdúnánási motorpálya veszteségeit, nemcsak az építését – ezt a következtetést vonja le a G7 cikke, amely számos szempontot áttekintve jut arra a következtetésre, hogy nemcsak drága, de veszteséges is lesz az új, állami fejlesztésű létesítmény.
„A magyar kormány korszerű, multifunkciós, gazdaságosan üzemeltethető versenypályát épít Hajdúnánás külterületén, amely alkalmas lesz egyebek mellett a Forma-1 motoros megfelelője, a világ első számú gyorsaságimotoros versenysorozata, a MotoGP futamainak befogadására is” – jelentette be az innovációs és technológiai miniszter még júniusban Hajdúnánáson. Palkovics László a projektindító sajtótájékoztatón azt mondta: a beruházás, amely a pályaépítés mellett kiterjed a kiszolgáló létesítmények, tréningközpont, konferencia-központ, szálloda építésére is, 65 milliárd forintba kerül. „A MotoGP jogtulajdonosával, a Dorna Sports-cal kötött megállapodás nyolc évre szól, az első versenyt 2023-ban rendezik meg a kelet-magyarországi pályán” – jelezte a miniszter.
Drága lesz, mert például a finnek „8,8 milliárd forintból hozták ki a MotoGP-versenyekre alkalmas pályájukat.” A portál ugyanakkor felhívja a figyelmet, hogy itt is érdemes „tekintettel lenni az eltérő árszínvonalra, hiszen Finnország a világ egyik legdrágább országa. A vásárlóerő-paritást figyelembe véve a végső költség alig 4,5 milliárd forintnak felel meg. Ezt is figyelembe véve tehát a finnek a tervezett magyar költségek kevesebb mint tizedéből kihozták a saját MotoGP-pályájukat.”
A nemzetközi működési tapasztalatokat áttekintve pedig megállapítható, hogy egy ilyen pálya fenntartása meglehetősen költséges dolog. Ugyanis a „méregdrága versenypálya és a szervezési költségek mellett még a szervezési jogokért is fizetni kell. Az indonéz sajtó szellőztette meg, hogy tavalyi adatok alapján 7-9 millió dollár ennek költsége, ami egybevág az aragóniai verseny 7 millió eurós, 2012-es adatával.”
A G7 hiába kérdezte az Innovációs és Technológiai Minisztériumot (ITM), hogy készült-e költség-haszon vizsgálat vagy megvalósíthatósági tanulmány a hajdúnánási pályával kapcsolatban, válaszaikban erre nem tértek ki. Mindenesetre közbeszerzést nem írt ki, szerződést a fellelhető adatok alapján nem kötött ilyen vagy hasonló tárgyban a kormány.
A konklúzió pedig ez:
Mindezek alapján sajnos lényegében borítékolható, hogy a hajdúnánási MotoGP-pálya nemcsak a 65 milliárd forintos építési költségeivel lesz kiugró, hanem az évről évre megtermelt veszteség nagyságával is, amelyet az államnak, vagyis az adófizetőknek kell majd állniuk.
Kiemelt kép: Tiba István (b) és Kósa Lajos (b3), a térség fideszes országgyűlési képviselői, Szólláth Tibor (Fidesz-KDNP ) polgármester (b2), Hermann Henrik, a Magyar Motorsport Szövetség elnöke (b4), Talmácsi Gábor világbajnok gyorsasági motorversenyző (b5) és Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a MotoGP Magyarországgal kapcsolatos projektjének sajtótájékoztatóján Hajdúnánáson 2020. június 20-án. A magyar kormány korszerű, multifunkciós, gazdaságosan üzemeltethető versenypályát épít Hajdúnánás külterületén, amely alkalmas lesz egyebek mellett a Forma-1 motoros megfelelője, a világ első számú gyorsaságimotoros versenysorozata, a MotoGP futamainak befogadására is. A beruházás, amely a pályaépítés mellett kiterjed a kiszolgáló létesítmények, tréningközpont, konferenciaközpont, szálloda építésére is, 65 milliárd forintba kerül. A MotoGP jogtulajdonosával, a Dorna Sports-cal kötött megállapodás nyolc évre szól, az első versenyt 2023-ban rendezik meg.MTI/Czeglédi Zsolt
