A két „nagy” közötti különbség szeptemberi csökkenését legalább részben a Magyar Gárda megalakulásával és az azt övező rendkívüli médiafigyelemmel lehetett magyarázni, amely valószínűleg mozgósította a tétovázó MSZP-szavazók egy részét, és elriaszthatott egynémely mérsékelt jobboldali szavazót a vonakodva elhatárolódó Fidesztől. Október elejére nagyjából visszaállt a korábbi hónapokban tartósan tapasztalt Fidesz-előny, bár a nagyobbik ellenzéki pártnak nem sikerült beállítania idén márciusban kimutatott rekordját: akkor 43:21 volt a Fidesz- MSZP szavazótáborának aránya, amely most 41:21.
Mélyponton az MSZP
Jelentősen romlott az MSZP-sek „harci morálja”: korábban nem látott, 50 százalékos mélypontra esett vissza azon szocialista szavazók aránya, akik pártjuk győzelmére számítanának, ha a közeljövőben lenne választás. A Fidesz szavazótábor önbizalma töretlen: hónapról hónapra 90 százalék fölött van a sikerben bízók aránya.
A Medián felméréseinek történetében rekordmagasságra, 75 százalékra szökött azoknak az aránya, akik szerint az országban „rossz irányba mennek a dolgok”. Az eddigi csúcs a tavaly szeptemberben és idén márciusban mért 73 százalék volt.
Népszerűbb lett Sólyom
A politikusok népszerűségi listáját tekintve a leginkább szembetűnő Sólyom László köztársasági elnök elfogadottságának jelentős növekedése. Júliusról októberre a Fidesz-szavazók körében 71-ről 76 százalékra, míg az MSZP-szimpatizánsok körében 32-ről 42 százalékra javult az államfő népszerűségi mutatója.
Dávid Ibolya javuló megítélése viszont elsősorban a Fidesz-szavazók véleményváltozásának tulajdonítható, hiszen a körükben júliusról októberre 45-ről 52 százalékra nőtt azok aránya, akik az MDF elnökét szívesen látnák a jövőben „fontos politikai szerepben”. Míg az MSZP-szavazók körében Dávid Ibolya szimpátiamutatója ezúttal is 62 pontot ért el.
