Az iskolaőrségről szóló, komoly kritikát kiváltó törvényjavaslattal párhuzamosan egy másik speciális rendészeti szerv felállításáról is tárgyalt nemrégiben a kormány – tudta meg a 24.hu.
Palkovics László májusban vitte a kabinet elé azt a törvénycsomag-tervezetet, amelyet az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) készített a hulladékgazdálkodási hatóság felállításáról. Az előterjesztés jelentős szigorításokat javasol az illegális szemétlerakás és a hulladékgazdálkodási szabályok megsértésének szankcionálásban, ennek örvén hoznák létre a hulladékrendészet intézményét is.
Az Átlátszón a múlt héten szivárgott ki az az ITM-előterjesztés, amely állami monopóliummá tenné a hulladékgazdálkodást, a lakossági szemét begyűjtésének feladatát pedig elvenné az önkormányzatoktól. Palkovicsék javaslata lehetővé tenné, hogy 15 éves koncessziós szerződéssel „megbízható” magánvállalkozások lépjenek be a hulladéküzletbe – hasonlóan a kaszinóbizniszhez.
A csomagról, amely átformálná a hulladékgazdálkodás eddigi rendszerét, információink szerint nem hozott végleges döntést a kabinet. A 24.hu forrásai szerint a kormányülésen az új rendszer pénzügyi megalapozottságát illetően merültek fel kételyek, és az önkormányzatok – köztük fideszesek – ellenállásával is számolnak a kormányban. Ezért, bár alapjaiban egyetértettek a tervezetben foglaltakkal, úgy tudjuk, csak szeptemberben térnek vissza a tárgyalására.
A miniszter a törvénycsomag több hónapos csúszása ellenére hétfőn bejelentette, hogy július 1-jétől elindítják a hulladékgazdálkodási hatóság, azaz Körforgásos Gazdaság Nemzeti Hivatala (KGNH) felállítását, és megkezdődik az illegális hulladéklerakók felszámolása is. A minisztérium tervei szerint a hulladékrendészek a KGNH állományába tartoznak majd, és a hivatal leendő elnöke előtt kell esküt tenniük, amelyben megfogadják, hogy az elvárható legmagasabb szakmai szinten látják el a hulladékgazdálkodás felügyeletével és ellenőrzésével összefüggő feladatokat.
A hulladékrendészeket a többi között a természetkárosító hulladéklerakók ellen vethetik majd be, és arra is feljogosítanák őket, hogy tettenérés esetén kényszerintézkedéseket alkalmazzanak. Furcsa azonban, hogy
Az innovációs minisztérium módosítaná a büntető törvénykönyvet is. A szemét engedély nélkül elhelyezésével elkövetett természetkárosítást az eset súlyosságától függően egytől öt vagy kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel lehetne büntetni. Környezetkárosítás jogcímén a kiszabható szabadságvesztés mértéke tíz évig is felmehet, és nem csak az ipari méretű szennyezésekre sújtanának le keményen, börtön járna azért is, ha valaki az autójából, teherautójából a 100 kilogrammot vagy 10 köbmétert meghaladó mennyiséget borít ki, sőt akkor is, ha a hulladék 10 négyzetméternél nagyobb területen szóródott szét.
Kiemelt kép: Balázs Attila /MTI
