Dúll Andrea környezetpszichológus szerint a friss levegő minden zárt térben (lakás, iroda, üzlethelyiség stb.) és minden évszakban fontos, környezetpszichológiai szempontból is. Az élettani adatok: a szervezet, az agy jobb oxigénellátása, a jobb alvásminőség mellett érdemes kiemelni az általános lelkiállapotra gyakorolt hatásokat is. A környezetpszichológiában – ami a fizikai környezet és a lélektani működések összefüggéseit vizsgálja – jól ismert, hogy az ún. ambiens (körülvevő, nehezen tudatosuló) hatások egy része éppen a levegőben áramló részecskék, ionok útján jut el az idegrendszerhez.
“Az áporodott levegő vagy a nem kielégítően karbantartott mesterséges szellőztetőrendszerek által a levegőbe juttatott káros anyagok számos, a közérzetre ható kellemetlenség, tünet (rossz hangulat, idegesség, lelassult pszichés tempó) hátterében állhatnak. A megfelelő szellőzés eredményeként a térhasználók hangulata jobb lehet, mentális működésük optimálissá válhat. A specifikus előnyök mellett a természetes szellőzés olyan, a kedélyállapotunk javulását előidéző előnyöket is biztosít, mint a kapcsolat élménye a külső környezettel – ami nem tudatosuló élmény ugyan, de mégis jelentős lélektani hozama van” – mondta Dúll Andrea.
Ha kíváncsi, hogyan szellőztethet hatékonyan, kattintson ide.
Forrás:
12 téli szellőztetési tipp (Házipatika)
