Nemrég számoltunk be róla, hogy a Vox hozzájutott egy felvételhez, amin Mark Zuckerberg egy múlt heti, zártkörű konferenciabeszélgetés keretében arról beszél, hogy miért hagyták érintetlenül Donald Trump nagy port kavart bejegyzését, amit a Facebokkal ellentétben a Twitter elrejtett a felhasználók elől.
A The New York Times újságírója továbbá hozzájutott egy levélhez, amiben a Facebook korábbi alkalmazottai arra szólítják fel a közösségi óriást, hogy gondolja újra, miként kezeli a politikusok posztjait. A több mint kéttucatnyi volt alkalmazott nem tartja helyénvalónak, hogy a cég nem lép fel az amerikai elnök bejegyzései ellen, amelyekben a rendőri túlkapások miatt tüntetők ellen uszít.
„A cég, amelyhez csatlakoztunk, annyira értékelte az egyének hangját, amennyire a kormányokét is, a hatalmasok helyett az erőtleneket védelmezte. A Facebook most ennek ellenkezőjét műveli” – olvasható a levélben. A levélírók kiemelik továbbá, hogy a jelenlegi hozzáállás azt sugallja: az állampolgárok tartalmait eltávolítani elfogadható dolog, míg a politikusok beszédét megjelölni nem az.
Mark, mind tudjuk, hogy komolyan foglalkoztatnak téged ezek a problémák, de azt is tudjuk, hogy a Facebooknak dolgoznia kell a nyilvánosság bizalmának visszanyerésén. A Facebook nem pártatlan és sosem volt az. Nyitottabbá és összekapcsolttá tenni a világot, közösségeket erősíteni, mindenkinek hangot adni – ezek nem pártatlan elképzelések. A tényellenőrzés nem cenzúra. Erőszakra buzdításnak címkézni valamit nem önkényeskedés” – olvasható a levélben.
A Facebook egyelőre nem kommentálta a levél nyilvánosságra hozását. A múlt heti konferenciabeszélgetésben Zuckerberg arról beszélt, hogy a saját bevallása szerint jó pár véleményt meghallgatott a kérdéssel kapcsolatban, és egyáltalán nem érzi úgy, hogy a bejegyzés bátorítás lett volna azt illetően, hogy az elnök támogatói vegyék a saját kezükbe a helyzet kezelését. A Facebook vezére emellett azt is kiemelte, hogy továbbra is fenntartják a jogot, hogy moderálják Trumpot, ha annak szükségét érzik.
Zuckerberg döntésének egyik pikantériája ugyanakkor, hogy napokkal azután maradtak tétlenek a bejegyzéssel kapcsolatban, hogy Trump kiadott egy olyan elnöki rendeletet, amivel a tisztességes kommunikációról szóló törvényt írná át. A jogszabály védelmet ad a közösségi platformok üzemeltetőinek a tartalmak moderálására, Trump szerint ugyanakkor ez nem jár azoknak a médiumoknak, amelyek cenzúráznak.
Hétfőn több száz jelenlegi Facebook-alkalmazott is munkamegtagadással tiltakozott, többen is vállalták véleményüket a közösségi felületeken arról, hogy a Facebooknak fel kellene lépnie a rasszizmus és az erőszak dicsőítése ellen.
A Twitter cselekedett
A Twitter ugyanakkor itt nem állt meg: Trump a május 29-én, a George Floyd halála kapcsán kitört zavargásokra reagáló bejegyzésével olyat tettek, amire az elnök esetében még nem volt példa. Elrejtették a tweetet, amit csak egy figyelmeztető üzenetet követően lehetett elolvasni, a lájkolás és újraosztás lehetőségét pedig letiltották.
Trump azt írta, a Nemzeti Gárdát is bevetné a tüntetők ellen, hozzátéve, hogy a fosztogatások esetén a fegyverhasználatot is megkezdik. Az idézet nagyjából így szól: „Bármilyen nehézség is adódik, vállaljuk az irányítást, de amikor a fosztogatás megkezdődik, megkezdődik a lövöldözés.” A botrányt keltő idézet Walter Headley egykori miami rendőrfőnöktől származik, aki a szintén rasszalapú 1967-es zavargások idején fenyegetőzött brutalitással. Ez a szöveg ugyanakkor változatlan formában kikerült a Facebookra is, a legnagyobb közösségi oldal pedig úgy döntött, semmilyen formában nem nyúl hozzá az agresszióval fenyegető, rengeteg embert felháborító bejegyzéshez.
Zuckerberg az eset kapcsán a Fox Newsnak adott interjújában arról beszélt, hogy erősen hisz abban, hogy a Facebooknak nem kellene magára vállalnia a döntőbíró szerepét abban, hogy mi az igazságtartalma annak, amit az emberek online mondanak. „A magáncégeknek általában, és főleg a platformoknak nem kellene ebbe a pozícióba kerülniük” – mondta a Facebook atyja. Hozzátette: a politikai beszédek a demokrácia legérzékenyebb elemei, és az embereknek tudniuk kell arról, amit a politikusok mondani szeretnének.
(Kiemelt kép: GettyImages)
