Az Új Szó a bizarr ügyről azt írta, az Állami Erdőgazdaság azért akarta elvenni a 35 hektárnyi területet, mert a tulajdonos, B. M. felmenői magyarok voltak, márpedig a második világháború után született egyik Beneš-dekrétum szerint a magyarok és németek földjét az újjáalakuló Csehszlovákia elkobozhatta.
B. M. nagyszüleinél ez, egy eljárási hiba miatt, 1946-ban elmaradt, így a ’90-es évek telekrendezése után, 2000-ben B. M. apja tulajdonába vette a parcellákat. Az állami cég 2009-ben, a vagyonelkobzásról szóló Beneš-dekrétumokra hivatkozva akarta elvenni a földet. B. M. bíróságra ment és nyert.
(Az indítványt René Vanek főügyészhelyettes írta alá. Neki később az Alena Zsuzsovával, a Kuciak-gyilkosság egyik gyanúsítottjával való kommunikációja miatt kellett távoznia a tisztségéből.)
A Legfelső Bíróság 2015-ben az állam javára döntött, lényegében jóváhagyta, hogy a tulajdonos felmenőinek magyar nemzetisége miatt elkobozzák a földjét. Kimondta, hogy mivel a tulajdonos felmenői minden kétséget kizáróan magyar nemzetiségűek, ezért földjét már 1946-ban el kellett volna venni, ha nem bizonyítható, hogy ez megtörtént, akkor „az állam szükséges tekintélyének megőrzésért” feltételezni kell, hogy elkobozták a vagyont.
A testület döntését az Alkotmánybíróság 2017-ben megerősítette, de B. M. az ügyet Strasbourgig vitte, ahol most elmarasztalták Szlovákiát. Úgy döntöttek, a főügyészség beavatkozása miatt a bírósági eljárásnál sérült a panaszos joga az igazságos eljáráshoz. B. M. ügyvédje, Keszegh Tünde szerint a döntés
mérföldkő a szlovák jogrend történetében, mivel először mondták ki nemzetközi szinten, hogy a Beneš-dekrétumok alapján ma is kerül sor vagyonelkobzásokra Szlovákiában.
A strasbourgi bíróság nem foglalhatott állást a vagyonelkobzás kérdésében, az erről szóló per még mindig tart Szlovákiában, de a 2015-ös döntés csak arra ad lehetőséget, hogy a panaszostól elveszik földjét.
Mindezt mindössze az édesapja magyar nemzetisége alapján, a XXI. században, az Európai Unióban, egy olyan döntés következményeként, amelyről a strasbourgi bíróság már kimondta, hogy sérti az igazságos eljáráshoz való jogot”
– hívta fel a szlovák jogrend visszásságaira a figyelmet a panaszos és ügyvédje.
MKÖ: Áttörő a strasbourgi ítélet
Történelmi jelentőségű döntés született Strasbourgban, mert a per rávilágított, a szlovák állam a nemzetközi előírások által tiltott kollektív bűnösség elve alapján elkoboznak ingatlanokat. Felháborító, hogy a főügyészség és a Legfelsőbb Bíróság a jogfosztás mellett foglalt állást – tudatta Mózes Szabolcs, a Magyar Közösségi Összefogás elnöke.
A Beneš-dekrétumok alapján történt jogfosztások Csehszlovákia szégyene. Még nagyobb szégyen, hogy a legmagasabb állami szervek hét évtizeddel a dekrétumok elfogadása után is érvényesíteni kívánják a diszkriminatív normákat. Felháborító, hogy állami vállalatok és bíróságok utólagosan akarják a tulajdonos felmenőinek nemzetisége alapján elkobozni a földeket.
A szlovák politikusok, jogászok hosszú évek óta arról beszélnek, a dekrétumokat azért nem kell hatálytalanítani, mert már nem fejtenek ki joghatást. Mától a strasbourgi ítélet bizonyítja, hogy ez nem igaz: az állami szervek egy állítólagosan „halott jog” alapján próbálják megfosztani a polgárokat tulajdonuktól.
Kötelességünk kiállni közösségünk és polgáraink jogaiért, egyben a jogbiztonság és alkotmányosság mellett, ezért levélben szólítjuk meg az igazságügyi és a földművelési minisztert. Az agrártárcától elvárjuk, hogy állítsa le a minisztérium alá tartozó állami vállalatok jogfosztó kezdeményezéseit, az igazságügyi tárca pedig a bíróságok rendbetétele keretében ezzel a kérdéssel is foglalkozzon
– tette hozzá Mózes Szabolcs.
Kiemelt kép: Fortepan
