Belföld

Alkotmánybírósághoz fordulnak az egyházak

Az egyházak szerint annak ellenére, hogy történtek előrelépések a költségvetésben, mégis maradtak benne bizonyos diszkriminációk. A katolikus és a református egyház emiatt jogi lépéseket fontolgat.

Más egyházakkal közösen az Alkotmánybírósághoz fordul a jövő évi költségvetés miatt a katolikus egyház –- közölte Veres András püspök. A katolikus, a református és az evangélikus egyház márciusban közös beadványban fordult az Alkotmánybírósághoz a 2005. évi költségvetési törvény egyes pontjai miatt.

Pápai Lajos püspök múlt pénteken, az egyházi iskolák támogatása ügyében tartott budapesti tüntetésen még azt közölte: készen állnak arra, hogy az Alkotmánybíróság mellett nemzetközi, emberjogi fórumokra is eljuttassák panaszukat.

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia abban reménykedett, hogy a kormányzat visszavonja az egyházi oktatási és szociális intézményekkel kapcsolatos „diszkriminatív elvonásokra” tett javaslatokat. „Nem így történt, bár részeredményeket meg lehet állapítani” – mondta Veres, utalva arra, hogy a jövő évben részben megadják intézményeik számára a személyenkénti 15 ezer forintos bejárói normatívát, a 45 ezer forintos társulási támogatást és a háromezres lélekszám alatti kistelepüléseknek járó 25 ezer forintos juttatást. Ugyanakkor az egyházi intézmények az állami iskolákkal ellentétben, 2006-ban nem részesülhetnek az úgynevezett többcélú kistérségi társulás forrásaiból. Veres ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy kivették a törvényből azt a passzust, amely szerint az egyházi intézményekben dolgozók is megkapták volna a közalkalmazotti bérezést.


Bölcskei Gusztáv református püspök szerint sincs más jogi lehetőségük a jövő évi költségvetés ellenében, mint hogy az Alkotmánybírósághoz forduljanak, s ezen túlmenően informálják a nemzetközi közvéleményt. „Más jogi út nincs, mint az Alkotmánybíróság, sőt továbbmegyek, a nemzetközi közvélemény informálása” – jelentette ki a református püspök.

„Egy ország egyre nehezedő gazdasági helyzetében természetesen az egyház is osztozik, takarékos életvitelével. Az azonban érthetetlen, hogy miért kerülnek az egyházi intézmények még a többieknél is hátrányosabb helyzetbe” – olvasható a Magyar Evangélikus Egyház közleményében. Hafenscher Károly szóvivő elmondta, hogy a Magyarországi Evangélikus Egyház tudomásul vette a 2006-os költségvetési szavazás végeredményét, de úgy érzi, a törvényesség mércéjén újra meg kell majd vizsgálni az esélyegyenlőség és a szektorsemlegesség kérdését.

A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) a költségvetés elfogadása után úgy nyilatkozott, hogy bár történtek előrelépések a kormányzat oldaláról a jövő évi költségvetés tervezetének módosítása ügyében, bizonyos diszkriminációk fennmaradtak a törvényben. Feldmájer Péter, a Mazsihisz elnöke rámutatott, hogy mindezek az oktatási, mind a szociális területet igen jelentősen érintik, és nehéz helyzetbe hozza intézményeiket.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik