Ezek közül 18 esetben az Országgyűlés, három esetben a kormány, egy esetben pedig a kormány és az Országgyűlés nem tett eleget jogalkotási kötelezettségének – tette hozzá Bihari Mihály. Az elnök megjegyezte: tíz alkotmányos mulasztásnál a jogalkotó még csak részben sem teljesítette feladatát az előírt határidőig.
Az MTI-nek átadott alkotmánybírósági kimutatás szerint 13 éve mulasztásban van az Országgyűlés a kisebbségek parlamenti képviselete ügyében, ugyanis az ezzel kapcsolatos törvényt 1992. december 1-jéig kellett volna megalkotni.
Bihari Mihály az Országgyűlés alkotmánybírósági határozatban nem rögzített mulasztásai között említette, hogy késve választották meg az alkotmánybírákat. Ez a késlekedés pedig hátráltatta az Alkotmánybíróság munkáját, mintegy száz döntés meghozatalára azért nem került sor, mert a testület nem tudott teljes létszámban dolgozni.
Az elnök tájékoztatása szerint a testület egy-egy bírájának asztalán általában 140-160 ügyirat fekszik, de a hiányzó alkotmánybírák miatt a nyáron az is előfordult, hogy 280 ügy jutott egy bíróra. “Fennáll a veszélye annak, hogy egy vagy két bírót nem fognak megválasztani” – mondta Bihari Mihály, az országgyűlési választásokra utalva.
“Engem, mint az Ab elnökét ez nem érdekel, én akkor is alkotmánysértő mulasztásnak fogom tartani” – jegyezte meg Bihari Mihály.
Az Alkotmánybíróság statisztikai adatait ismertetve az elnök elmondta: 2001 óta 5464 indítvány érkezett a testülethez és 1401 ügyben hoztak döntést. Az idei döntések száma 251, tavaly 317, 2003-ban pedig 284 volt. Az Alkotmánybírósághoz évente 900-1200 új ügy érkezik.
