A családtámogatás, a migráció elleni intézkedések és a rezsicsökkentés nyerte el legjobban a választók szívét az elmúlt tíz év kormányzati intézkedései közül

– derül ki abból a kutatásból, amelyet a Policy Solutions és a Friedrich Ebert Stiftung készített. Mivel 2010 óta megszakítás nélkül Orbán Viktor a miniszterelnök, így az eredmény az ő megítéléséről is elég határozott képet ad.

A családtámogatás sikere azon is látszik, hogy nem csak a Fidesz-szavazók tetszését nyerte el, hanem a párt nélküliek kétharmadának is bejött. Ha pedig településtípusok szerint nézzük, egyértelműen kiderül, hogy minél kisebb faluról van szó, annál nagyobb arányban sorolták a legfontosabb sikerek közé a családtámogatási intézkedéseket: a fővárosban élőknek kevesebb mint a fele tartja ezt a NER egyik legfontosabb teljesítményének, a községben élők esetében viszont az arány 63 százalék.

Az érdemi támogatottsággal rendelkező pártok közül a DK szimpatizánsai értékelték a leginkább a kormány rezsiharcát: több mint egyharmaduk (36 százalék) vélte úgy, hogy ez az elmúlt 10 év egyik legfontosabb kormányzati teljesítménye. De nem sokkal maradtak le tőlük a Momentum szavazói sem (32 százalék).

A felmérés során megkérdezettek 30 százaléka a Nemzeti Együttműködés Rendszerének egyik legfontosabb sikereként értékelte a bérek növekedését és a javuló életszínvonalat, míg 29 százalék a csökkenő munkanélküliséget emelte ki. Ugyanakkor a lakástámogatási rendszer bevezetése, a kormány multiellenes „harca” és „a külföldi támadásokkal” szembeni védekezés csak a lista második felére fért fel.

A kutatás készítői rákérdeztek arra is, hogy mi az, amit az elmúlt 10 évben sem tudott megoldani a Fidesz-kormány. Kiderült, hogy

toronymagasan az egészségügy állapota zavarja leginkább a magyarokat, még a fideszesek 46 százaléka is a három legfontosabb probléma közé sorolta az egészségügy állapotát, az MSZP szimpatizánsai pedig átlagon felül vélekedtek így.

Ráadásul a felmérés még márciusban, a koronavírus-járvány előtt készült, amely azóta a terület számos gyenge pontjára rámutatott.

Ugyancsak hasonlóan vélekedtek mind a kormánypárti, mind az ellenzéki szimpatizánsok arról, hogy a Fidesz egyik legnagyobb kudarca az, hogy hagyta nőni a társadalmi különbségeket a gazdagok és a szegények között. Emellett a egyre kevésbé képzett állampolgárok egyre nagyobb mértékben tartják súlyos problémának a növekvő társadalmi egyenlőtlenségeket, ami arra utal, hogy a rosszabb társadalmi helyzetű csoportok elvárnák a kormánytól, hogy tegyen többet a megsegítésükre.

Érdekesség még, hogy miközben a kormánykritikus szavazókat kiemelten zavarja a magyar kormány vállalatokat preferáló gazdaságpolitikája, még a kormánypárti szavazók negyede is ugyanígy válaszolt a kérdésre, vagyis a 2018. decemberi rabszolgatörvény-elleni tüntetések nem csak ellenzéki véleményeket tükröztek.

A felmérés egyik legfontosabb megállapítása, hogy magyarok 43 százaléka szerint összességében rosszabb helyzetben van az ország, és csak 30 százalék lát javulást

ahhoz képest, hogy milyen állapotban vette át Orbán Viktor Bajnai Gordontól a kormányzást 2010-ben. Itt észrevehető a különbség fideszes és nem fideszes között: előbbieknek a kétharmada lát javulást, utóbbiaknál viszont egyetlen 5 százalék feletti támogatottsággal rendelkező párt szimpatizánsai körében sem érte el a 10 százalékot a javulást látók aránya.

A magyarok elsősorban gazdasági téren látnak javulást az elmúlt tíz évben, a legtöbb szavazatot a családtámogatási rendszer (44 százalék), a magyar gazdaság állapota (31 százalék) és az életszínvonal kapták (27 százalék). A családtámogatási rendszeren kívül minden kérdésben relatív többségben vannak azok, akik szerint romlott a helyzet Magyarországon az elmúlt évtizedben, de hét területen a negatívan vélekedők abszolút többségben is vannak. A sajtószabadság és a demokrácia helyzetét 50, Magyarország nemzetközi megítélését 52, a szegényebbek felemelkedésének esélyeit 54, a közoktatás állapotát 58, a korrupció mértékét 60, az egészségügy helyzetét pedig 63 százalék látja rosszabbnak, mint egy évtizeddel korábban.

És ha már szóba került a koronavírus: a járvány egy másik közpolitikai területet, az oktatást is kihívás elé állította azzal, hogy egyik napról a másikra kellett átállni digitális felületre. Ez minden résztvevőre nagy terhet ró, pedig az oktatás megítélése már így is igen gyenge volt:

30 éven aluliaknak, vagyis azoknak, akiknek többsége az iskolapadban ülve az elmúlt évtizedben személyesen tapasztalta meg a közoktatás színvonalát, mindössze a 11 százaléka szerint történt javulás, míg 62 százalékuk szerint romlott a helyzet.

A korrupciót tekintve ugyancsak egyre rosszabbak a tapasztalataik a magyaroknak: 60 százalék szerint felelőtlenebbül használják fel a közpénzeket Magyarországon 2010-hez képest, míg 13 százalék szerint a szocialista kormányok időszakában súlyosabb visszaélések történtek, mint napjainkban.

Még a fideszes szavazóknak is mindössze a 29 százaléka lát előrelépést a korrupció elleni küzdelemben, 36 százalékuk szerint a Fidesz ugyanannyit lop, mint a 2010 előtti kormányok – 31 százalék szerint viszont rosszabb a helyzet, mint tíz évvel ezelőtt. A kutatásból kiderül, hogy

a 60 év felettiek, az alacsonyan képzettek és a falvakban élők a legelégedettebbek az Orbán-kormány teljesítményével.

Az idősebb korosztály az, amely mind a gyermekvállalás feltételeivel, mind az oktatás színvonalával elégedett – azaz azokkal a területekkel, amelyek viszont a fiatalokat érintik leginkább. A legfiatalabb, a 30 éven aluli korosztály a legkritikusabb a NER-rel szemben és a társadalom magasabban képzett rétegei jellemzően negatívabban látják a hazai folyamatokat.

A pártpreferencia a kérdések megítélésében mindent felülír: a kormánypártiak többségében elégedettek, míg az ellenzékiek jelentős része inkább romló tendenciákat fedezett fel a különböző szakpolitikai területeken. A felmérés készítői kihangsúlyozták, hogy

az eredmények egy, a pártpolitikai csatározások zajától megsüketült, kormány–ellenzéki szekértáborokba merevedett társadalom képét mutatják, ahol az alapvető szocio-demográfiai különbségek már háttérbe szorultak a pártpreferenciákhoz képest, és az elsődleges társadalmi rendezőelvvé az uralkodó politikai osztályhoz való viszonyulás vált.

Ezt erősíti az is, hogy a magyar társadalom többsége még a saját anyagi boldogulását is elsősorban politikai hovatartozás alapján ítéli meg: a fideszeseknek pontosan a fele érzi úgy, hogy többet engedhet meg magának, mint 2010-ben, míg ez az arány az 5 százalék feletti ellenzéki párti szavazók körében csupán 11-14 százalék körül mozog. Az ország leggazdagabb városában, Budapesten a legalacsonyabb, 22 százalék azok aránya, akik szerint a családjuk anyagi helyzet jobb azóta, amióta Orbánék vannak hatalmon, míg a Fidesz legfőbb támaszává váló falvakban gondolják úgy a legtöbben, hogy előreléptek anyagilag, fontos azonban megjegyezni, hogy minden településtípus esetében többen vannak a visszaesésről beszámolók.

Ehhez kapcsolódik az is, hogy a megkérdezettek több mint fele (54 százalék) szerint kevesebb esélye van napjainkban a szegényebbeknek a felemelkedésre, mint 10 évvel ezelőtt volt, és

egyértelmű többségben vannak azok, akik szerint a Fidesz kormányzása elsősorban a gazdagoknak kedvez – ezt még a kormánypárti szavazók többsége (55 százalék) is így gondolja. Pontosan ugyanilyen arányban gondolják úgy a kormánypárti szavazók, hogy jóban kell lenni a kormánnyal a boldoguláshoz.

A válaszadók 42 százaléka egyetértett azzal az állítással, hogy hogy a magyarok többsége jobban él, mint tíz éve, míg 53 százalék szerint romlott a társadalom anyagi helyzete a tíz évvel ezelőtti állapothoz képest, de még így is jóval többen vannak azok, akik szerint a többségnek jobban megy, mint azok, akik a saját családjuk helyzetében tapasztalt javulást.

A jogállamiság tekintetében már azelőtt is komoly bizalmi hiány alakult ki, hogy a koronavírus-járvány miatt hatályba lépett volna a felhatalmazási törvény: a magyar társadalom fele szerint hazánkban az elmúlt 10 évben romlott a demokrácia helyzete. Az összes ellenzéki táborban jelentős többségben vannak a borúlátó szavazók, a Fidesz-szimpatizánsok a legelégedettebbek a helyzettel. Annak a kijelentésnek a megítélésében viszont, hogy „Magyarországon demokrácia van”, két teljesen egyenlő tábor figyelhető meg: 48 százalék szerint az van, 47 százalék szerint viszont nem.

Abban a kérdésben is teljesen megosztott a magyar társadalom, hogy milyen esélyei vannak hazánkban a demokratikus kormányváltásnak: 40 százalék még bízik ebben, 43 százalék szerint ugyanakkor erre semmi esély. Még a fideszesek többsége (48 százalék) is úgy gondolja, hogy a NER demokratikus úton nem buktatható meg. Azok, akik még bíznak a rendszer demokratikusságában, 39 százalékon állnak, de másfél évvel ezelőtt ez a két tábor még ugyanakkora volt (41, illetve 42 százalék). Az ellenzék körében a DK-sok az egyetlen olyan ellenzéki tábor, amelyben még többen vannak a bizakodók, de a többi ellenzéki pártnak reményt adhat, hogy

a legnagyobb változás a bizonytalanok körében következett be, ők másfél éve még határozottan nem hittek a demokratikus kormányváltás esélyében (31 százalék, illetve 51 százalék), most viszont már a bizakodó hangok vannak többségben (42 százalék és 36 százalék).

Kiemelt kép: Fülöp Dániel Mátyás /24.hu