A Washingtonban tegnap nyilvánosságra hozott dokumentum Magyarországgal foglalkozó fejezete felsorolja az elmúlt egy-másfél év antiszemita megnyilvánulásait.
A zsidó közösség képviselői aggodalmukat fejezték ki az egyes médiákban, a társadalomban és burkoltan a politikai beszédben megnyilvánuló antiszemitizmus miatt – olvasható a fejezetben.
A jelentés szerint a magyar közszolgálati rádió Vasárnapi újság című műsorát bírálták amiatt, hogy antiszemita nézeteket valló vendégeknek adtak megszólalási lehetőséget, az Éjjeli menedék című TV-műsor pedig 2003. októberében David Irving holokauszt-tagadót mutatta be, aki sértő megjegyzéseket tett zsidó személyekről. A műsort ezt követően megszűntették – emlékeztettek.
A jelentés szerint a nemzeti kulturális örökség minisztériuma a Mazsihisz kérésére bezárt egy vidéki kiállítást, amely a nyilaskeresztes mozgalmat mutatta be a II. világháború idején. Civil szervezetek pedig bírósági úton szeretnék érvényteleníteni a Vér és Becsület nevű neonáci csoport hivatalos bejegyzését.
A magyarországi fejezet azt is megemlíti, hogy április 5-én több százan vettek részt az első európai zsidóellenes törvényt beiktató miniszterelnök szobrának a felavatási ünnepségén. A jelentés azt is kiemeli, hogy Izrael állam elnöke és főrabbija tavaly áprilisi magyarországi látogatásukkor kedvezően nyilatkoztak a magyarországi zsidó közösség helyzetéről.
Európában romlott a helyzet
A jelentés megállapítja, hogy Európában az utóbbi években romlott a helyzet – írja a Népszabadság. A kontinens nyugati felén elsősorban az iszlám hívők bevándorlása miatt erősödik az antiszemitizmus, de az erőszakos cselekmények jelentős részét még mindig a helyi szélsőjobboldali csoportok követik el. Kelet-Európában a szkinhedek és más szélsőséges politikai körök felelősek az incidensekért. Oroszországban, Fehéroroszországban és a volt Szovjetunió helyén létrejött többi új államban komoly probléma a szélsőségesen nacionalista erők zsidógyűlölete.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
