Amikor Kolumbusz Kristóf több mint 500 évvel ezelőtt először találkozott a dohánnyal, és arra jutott, jó ötlet belőle néhány ládával hazavinni, fogalma se volt róla, mit szabadít az emberiségre. Ugyanis míg a bennszülött indiánok, akiktől hozta a dohányt, rituálisan „dohányoztak” – korántsem a mai, európai értelemben – és szellemekkel társalogtak a füstön keresztül, addig az európai embernek szenvedélye lett. Nem is! Függősége, amitől évszázadok óta képtelen szabadulni.
Mi magyarok világviszonylatban is élen járunk mindenben, ami a dohányzással kapcsolatos: legyen az az egy főre eső elszívott napi cigaretták száma, vagy a dohányzással összefüggő betegségek miatti halálozás, vagy éppen a dohányosok száma… Lássuk be, kétes dicsőség ez.
Tudták például, hogy az országban évente 35 ezer ember hal meg olyan betegségben, ami szorosan összefügg a füstölgéssel? Rettenetes szám ez, még akkor is, ha tudjuk, a dohányzás nem csak nálunk, de az egész világon vezető halálok, és évente, világszerte 6 millió (!) ember életéért felelős.
Évente 48 Egyenlítőt pusztítunk
Sajnos rekorderek vagyunk a személyenkénti cigarettafogyasztásban is: a világátlag dupláját füstöljük el, ami – kapaszkodjanak meg – azt jelenti, hogy egy ember évente átlagosan háromezer szálat pusztít. Hogy érzékeltethessük, mekkora szám ez, elmondjuk, hogy ha ezeket a szálakat egymás mögé helyeznénk, akkor egy kétmillió kilométeres egyenest kapnánk, ami az Egyenlítő hosszának 48-szorosa.
És, ha mindez nem lenne elég rossz, ott van az is, hogy a magyar gyerekek egyre korábban szerzik az első cigis tapasztalataikat. A gyerekek egyötöde tízéves korára már túl van az első cigarettán, míg a tizenhárom éveseknél ez a szám már ötven százalék. Vagyis, a hetedikesek fele már próbálta, többségük pedig bevallottan a felnőttektől lesi el a rossz szokást, és szerzi be a füstölnivalót.
Megéri letenni
Egyrészt mert drága. És egyre csak drágább lesz. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) például magasabb adókulcsokat szeretne bevezettetni, hogy így csökkentse a cigifogyasztást. Becsléseik szerint világszerte 49 millióval kevesebb lenne a dohányos, és 11 millió dohányzással kapcsolatos halált lehetne megelőzni, ha a cigaretta adóját legalább 50 százalékkal emelnék.
Másrészt mert megöl. Tényleg.
A dohányosok életében sokkal magasabb a kockázata a szív- és érrendszeri betegségeknek, mivel a szívet tápláló koszorúereken úgynevezett plakkok képződnek, melyek előbb szűkítik, majd később elzárják az ereket, anginát, illetve szívinfarktust okozva. A plakkok egy része azonban hirtelen, minden figyelmeztető tünet nélkül okozhat koszorúér-elzáródást, és a betegek harmadánál hirtelen szívhalált – hívja fel a figyelmet Merkely Béla, a Magyar Kardiológusok Társaságának elnöke.
És, akkor még nem is beszéltünk a daganatos betegségekről. Tüdőrák, torokrák, gégerák. Hogy csak néhányat soroljunk fel azon betegségek közül, melyek esélyét növeli a cigi.
A videóban látható képeket Szepesvári Petra készítette.
Akar tíz évvel többet élni?
Azzal indítottuk a cikket, hogy ha leteszi a cigit, tíz évvel hosszabbíthatja meg az életét. És ez nem vicc. Orvosi vizsgálatok igazolják, hogy már az első füstmentes nap elteltével csökken a hirtelen szívhalál kockázata. Három hónap után mintegy 30 százalékkal javul a tüdő teljesítménye, kilenc hónap múlva pedig megszűnik a krónikus köhögés.
Ahhoz is csak öt évet kell várni, hogy jelentősen, a felére csökkenjen a tüdőrák valószínűsége. Ezek összességében plusz tíz évet jelentenek, még akkor is, ha 40-50 éves korában dönt a leszokás mellett. És akkor még nem beszéltünk a járulékos előnyökről, mint például hogy újra érez majd illatokat, mozgékonyabb lesz, könnyebb lesz koncentrálnia, és nem kapkod a levegő után, ha felszalad a lépcsőn.
Persze, tudjuk, leszokni nem egyszerű. Kolléganőnk, Hódos Hajni itt már írt is róla, mennyire nem az. Egy próbát mégis megér. És, ha eddig csak a jó alkalomra várt, akkor jó hírt mondhatunk, a mai nap tökéletes lesz: május 31-e ugyanis a Nemdohányzók Világnapja.
