Az Eötvös Károly Intézet szerint a koronavírus-járvány miatt bevezetett veszélyhelyzetet kiválthatták volna a szabadságjogokkal kíméletesebb egészségügyi törvény – a bevezetett korlátozásoknál – szigorúbb intézkedései. Azt írták, az Orbán-kormány már akkor súlyos alkotmányos mulasztást követett el, amikor különleges jogrendet hirdetett, indoklás nélkül.
A hatályos veszélyhelyzetről a kormány dönt, az Alaptörvény szerint az Országgyűlés egyetlen jogosítványa, a kormány 15 napra hozott rendkívüli intézkedéseinek meghosszabbítása. Ha ezt az Országgyűlés elutasítja, az sem a veszélyhelyzet, hanem az intézkedés végét eredményezi.
Az Országgyűlés jelenleg az éves rendes tavaszi ülésszakát tartja. Ha a veszélyhelyzet fennállása alatt az Országgyűlés ülésezik, egyidejűleg két rivális jogalkotó szerv is működik, mivel az Országgyűlés hatáskörébe tartozó, a veszélyhelyzettel összefüggő kérdésekről az Országgyűlés és a kormány is dönthet.
Az Eötvös Károly Intézet szerint ez a megoldás, a jogalkotás technikáját tekintve, pártállami időket idéz. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa, igaz csak akkor, amikor az Országgyűlés nem ülésezett, törvényerejű rendeletekkel törvényhozási tárgyakban törvényt módosított, törvényhelyettesítő rendeletet bocsátott ki, amit az Országgyűlés átírhatott, hatályon kívül helyezhetett.
Döntés még nincs a parlamenti működés felfüggesztéséről, de a kormány éppen arra hivatkozva kért időkorlát nélküli felhatalmazást, hogy a parlament, a betegségek miatt, működésképtelenné válhat. Az intézet többféle jogtechnikai megoldást is felvázol (házszabály-módosítás, a felhatalmazási törvény módosítása), amelyek biztosíthatnák, hogy az Országgyűlés veszélyhelyzet idején is működjön.
Mint írták, igaz, hogy a társadalmi nyilvánosság előtt folytatott vitát korlátozza az online működés, de az intézet szerint ennek az alternatívája,
miszerint az Országgyűlés nem működik, nemcsak a deliberáció korlátozottságát, hanem teljes megszűnését eredményezi.
Az Országgyűlés maradék súlya válság idején természetes módon felértékelődik. A hétfőn elfogadott határozati javaslat, miszerint önálló képviselői indítványt a veszélyhelyzet megszűnéséig nem tárgyalnak, ezt a lehetőséget szűkíti. Ha a korlátlan ideig szóló felhatalmazás után a parlamenti kontroll gyenge eszközei sem működnek majd, a kormány egyetlen hatalmi ellenőre az Alkotmánybíróság marad. Legalábbis papíron.
Kiemelt kép: MTI/Máthé Zoltán
