Sport

Terroristák ellen vethették volna be az olimpiai bajnokot

Jó egészségnek örvend és 85 éves kora ellenére még jár korosztályos versenyekre Ragnar Skanaker, a svédek olimpiai és világbajnok sportlövője. A veterán sportemberrel az Expressen készített interjút.

Hét olimpia

Ragnar Skanaker mellett még három olyan svéd sportoló akad, akik hét olimpián is szerepelt: a vívó Kerstin Palm (1964–1988) az asztaliteniszező Jörgen Persson (1988–2012), illetve a díjlovagló Tinne Vilhelmsson-Silfvén (1992–2016).

Az 1934-es születésű Skanaker elég későn, 38 éves korában jutott el első olimpiájára, azonban 1972-ben, Münchenben meglepetésre megnyerte a sportpisztoly 50 méteres számát. Ezt követően még hat olimpián vett részt, ugyanebben a számban 1984-ben és 1988-ban ezüstöt, 1992-ben bronzot szerzett.

A NOB meghívta az 2004-es játékokra is, ám a Svéd Olimpiai Bizottság úgy ítélte meg, nincsen megfelelő formában, így nem engedte el Athénba. Világbajnokságokon négyszer bizonyult a legjobbnak.

Mindig a saját utamat akartam járni, ezért nem vettem át a szüleim gazdaságának irányítását. Harci pilóta akartam lenni, sikerült. Aztán úgy döntöttem, hogy olimpiát nyerek, az is sikerült

– nyilatkozta.

Négy másodperc alatt öt túszejtőt lelőtt volna

A müncheni olimpián aratott sikere után négy nappal nyolc palesztin terrorista behatolt az olimpiai faluba, és két izraeli sportolót meggyilkolt, kilencet pedig túszul ejtett.

A svéd olimpiai hős elment a német rendőrségre, és felajánlotta a segítségét a terroristák ártalmatlanítására.

Nem haboztam volna, ha megkapom a lehetőséget. Mondtam, hogy négy másodperc alatt öt terroristát is le tudok lőni. De a rendőrség nem hitt nekem

– mondta.

Skanaker élete teljesen megváltozott a müncheni aranyat követően. „Egy ingatlanos cég tulajdonosa voltam, amit az alapoktól építettem fel. A győzelmem után az értékesítés tíz százalékkal nőtt a győzelem után. Kitűntem valamiben, és ez hatással volt a pénzügyeimre is.”

A következő évben Dél-Afrikába ment versenyezni, emiatt rasszizmussal vádolták meg. Hiába mondta, hogy ő csak sportlövészet miatt utazott oda, és cseppet sem támogatja az ország vezetését.

De akadtak korábban más kalandjai is Afrikában: 1962-ben például ENSZ-katonaként Kongóban szolgált, mint pilóta. Aztán háború tört ki, ő pedig fogságba esett.

„Azzal fenyegetőztek, hogy megölnek. Hogy megmentsem az életemet, sok mindent megígértem nekik, például a rádiókat. Bevallom, féltem. Amikor hazatértem, harci pilótaként abba is hagytam a repülést.”

Tudni kell, mikor legyél a legjobb

150 országban járt, közel harmincban dolgozott is. Írt több könyvet, büszke arra, hogy az egyikből 60 ezer példányt adtak el csak Németországban.

Fotó: Facebook/Ragnar Skanaker

Hetente még mindig beiktat négy edzést, 75 évesen még nyert szeniorbajnokságot, de azt mondta, a múlt héten még Dániában lett harmadik egy nemzetközi versenyen.

„A gyakorlás tart fiatalosan, ez kicsit olyan, mint a jóga. A lövészet bizonyos részeiben az agyad ugyanúgy dolgozik. Mindenki azt akarta megtudni, hogy lehetek még mindig ilyen jó.

A titok az élettapasztalatban rejlik, tudni kell, mikor legyél a legjobb. A sportlövészet többnyire a pszichológiáról szól. Edzéseken messze nem voltam a legjobb, de amikor versenyre került a sor, remekeltem.

Kiemelt fotó: Svéd Olimpiai Bizottság (sok.se) 

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik