Belföld

A világ legdrágább pengéje

Az ipartörténet legdrágább cégfelvásárlását bejelentő P&G kizárólag részvényekkel fizet, a Gillette főtulajdonosa mégis álomüzletről beszél. Az ügylet során alaposan felülértékelték a 110 éves múltú céget.

Az ipartörténet legdrágább vállalat-felvásárlása a Procter & Gamble (P&G) által bejelentett részvénycsere-akció, melynek révén a P&G felvásárolja a Gillettet. A tranzakció összértéke 57 milliárd dollár, a nyomában pedig egy több mint 60 milliárd dolláros forgalmú, fogyasztási cikkeket gyártó vállalat jön létre. Ez igazi álomüzlet, hiszen eredményeképpen világ legnagyobb, fogyasztói javakat gyártó cégének sziluettje bontakozik ki a tőzsdékre figyelők szeme előtt.








Fúzióba fut a Gazprom?
Az év orosz olajipari szenzációja lehet a Gazprom és a Rosznyeft tervezett fúziója. Az ügy egyik érdekessége, hogy a Rosznyeft szerzett jogot a moszkvai hatóságok által lehetetlenné tett Jukosz legnagyobb termelő egysége, a Juganszk megvásárlására. Ám eddig nem tudta „kiköhögni” a vételárat. A Gazprom ebben segíthetne a Rosznyeftnek, bár a Kremlhez közeli forrásokból kiszivárgott, hogy már a Gazprom is az orosz adóhatóság célkeresztjébe került.

Felülértékelt Gillette-részvények


Az ördög persze ezúttal is a részletekben búvik. Nos, a mostani bejelentés értelmében a Gillette részvényesei papírjaikért 0,975 P&G részvényt kapnak, ami azt jelenti, hogy ezzel az átváltási aránnyal számolva, a január 27-ei jegyzéshez képest éppen 18 százalékkal magasabbra, vagyis 53,94 dollárra értékelték a Gillette-papírokat. Nem véletlen hát, ha a Gilette legnagyobb részvényesét, a Berkshire Hathaway Inc.-t elnöklő Warren Buffet úgy értékelte a fejleményeket: „Ez az összeolvadás egy álomüzlet, a világ legnagyobb fogyasztói javakat gyártó cége fog létrejönni”.


Buffett cége jelenleg 96 millió Gillette részvényt birtokol, s ezekért az átváltás során 93,6 millió P&G papírt kap. Ráadásul a P&G már azt is közölte, hogy a következő 12-18 hónapban 18-22 milliárd dollár összértékben fog saját részvényeket visszavásárolni a piacon.








Alulról építkezve
Az 54 esztendős indiai születésű brit, Lakshmi Mittal régi, lerobbant, feltörekvő piacokon működő acélgyárak felvásárlásával kezdte, s mára az egyik legnagyobb acélipari óriás a Mittal Steel tulajdonosa. Mittal hónapok óta azon dolgozik, hogy létrehozza a világ legnagyobb, 31,5 milliárd dolláros éves árbevételű acélipari csoportját. Ehhez egyesítette európai érdekeltségeit, majd az amerikai International Steel Group bekebelezéséhez fogott.

A jelszó a mérethatékonyság


A múlt évet 52 milliárdos forgalommal záró, 110 ezer embert foglalkoztató P&G és az évszázados hagyományra visszatekintő, tavaly 9,25 milliárd dolláros árbevételt produkáló, 35 ezer alkalmazottal dolgozó Gilette részvénycserés akcióját leginkább a mérethatékonyság motiválta. A két cég már bejelentette, hogy az új, egyesült vállalatnál közel 140 ezren dolgoznak majd.


Ez négyszázalékos létszámcsökkentést jelent, 6 ezer munkahely ugyanis feleslegessé válik. Számítások szerint a költségmegtakarítás elérheti akár 16 milliárd dollárt is. A világ legnagyobb cégéhez egyébként 21 jól ismert brand tartozik majd, köztük olyan világmárkák, mint a Pampers vagy a Duracell.

Az európai bankok lesznek műsoron? 


A fogyasztási cikkeket gyártó iparban létrejött mostani fúzió, mondhatni, csak a jéghegy csúcsa. Elemzések szerint ez az év a bankfúziók éve lehet. Nem minden előzmény nélkül persze, hiszen tavaly a Bank of America hazai riválisát, a Fleet bankot vásárolta fel, hasonlóan, mint ahogy a J.P. Morgan Chase a szintén amerikai Bank One-t.


A Mercer Oliver Wyman konzultáns cég idén év elején publikált felmérése ellenben arra utal, hogy ebben az évben a tengeren inneni régiók kerülhetnek sorra. Az európai pénzintézeti vezetők ugyanis arra számítanak, hogy az euró bevezetését követő kontinentális bankkonszolidációs hullám a az európai határokon átívelő bankfúziókat bátorítja a német, az olasz és a francia piacon.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik