Orbán bezöldült, és még Horn Gyulának is köszönetet mondott

Orbán ezzel kezdte beszéde utolsó gondolatát, hogy aztán azzal zárjon: „A Jóisten mindannyiunk fölött, hajrá magyarok!”

Messze van az még, mondta Orbán, a választásra utalva. Azzal viccelt a miniszterelnök, hogy egyik kedvenc politikai filozófusa Muhammad Ali, őt idézte:

Lebegj, mint a pillangó, és csípj, mint a méh!

– ez lesz a Fidesz taktikája.

Majd az ellenzéket gyalulta, mondván, az összefogásban egészen avantgárd kombinációkat lát: kisnyilas nadrág, vörös mellény, szivárványos kitűző. Olyan ez az összefogás Orbán szerint, mint amikor a székely ember először lát teknősbékát: ez vagy valami, vagy megy valahová. Vagy amikor az asszony azt mondja férjének, csak csirkepörköltet és mákos tésztát tud főzni, mire az visszakérdez: és ez melyik?

Az eurózóna stagnál. Orbán szerint ezt nem lehet nyeglén kezelni, mert a magyar export nagy része (80 százaléka) oda megy. 2020-ban igazi intellektuális és gazdaságpolitikai kihívás elé nézünk a miniszterelnök szerint. A nagy kérdés: növekedhet-e úgy a magyar gazdaság, ha közben az európai, és benne a német, stagnál?

Minden újszülött után 10 fát ültetne Orbán, ezzel 2030-ra elérné, hogy 27 százalékkal növekedjen az ország erdős területe.

Orbán további családpolitikai lépésekről beszélt, és bár ezekre még nincs pénz, szeretné, ha a négy- után a háromgyerekes anyáknak sem kellene szja-t fizetniük, ha a szülés után munkába álló nők ugyanolyan jól kereshetnének, mint a szülés előtt. És azt is, ha a gyesen, gyeden lévők ingyen nyelvvizsgázhatnának, KRESZ-vizsgázhatnának.

Orbán a tavalyi évértékelőjén hirdette meg a családvédelmi akciótervet. Erről mérleget vonva elmondta, hogy a babaváró hitel ugyan nagyon népszerű volt, sokan kötnek házasságot, kevés az abortusz, van még teendő, mert továbbra is fogy a magyar.

Orbán Viktor komoly arccal bejelentette, Áder János érte el azt, hogy az emberek már figyelnek a klímaváltozásra. Szerinte Brüsszelben is harcolt a karbonsemlegességért a magyar kormány, amit így 2050-re elérhetünk. Arról nem beszélt, hogy éppen a magyarok vétóztak klímaügyben.

A hirtelen bezöldülő Orbán tehát bejelentette, hogy karbonsemleges EU-t és Magyarországot szeretne. Ez nehéz, de nem lehetetlen szerinte.

A héten elfogadott klímavédelmi tervről azt mondta, hogy harcolni fognak az illegális szemétlerakók ellen, két éven belül teljesen felszámolnák ezeket, betiltják az egyszer használatos műanyagokat, megvédik a folyókat a külföldi szennyezésektől, elvárják a multiktól a környezetvédő technológiák alkalmazását, meghatszorozzák a napelemkapacitást, támogatni fogják az olcsó elektromos autók használatát, 2026-tól csak elektromos buszok beszerzését engedik, és bevezetik a zöld államkötvényt is, amiből a klímavédelmet támogatják.

Cselekedjünk, ne csak sopánkodjunk!

– mondta Orbán, akit korábban nem annyira érdekeltek ezek a kérdések, de ahogy egyre többen beszélnek a klímaváltozás elleni harcról, a Fidesznek is fontos lett.

Orbán szerint hiába néz ki jól, amit elért, ez mégsem az aranykor.

Riadót kell fújnom!

– mondta a miniszterelnök, aki szerint klímaválság, demográfia válság is fenyeget, és az európai gazdaság egén is sötét felhők gyülekeznek.

Megtanultuk, hogy nem a világ vége, ha Brüsszelből megbarackoznak minket

– mondta Orbán, aki szerint régen azt hittük, Magyarország jövője az Európai Unió, ma viszont már látszik, hogy „mi vagyunk Európa jövője”.

Szerinte már nem hisznek az emberek az olyan „liberális népmeséknek”, mint a szabadpiaci kapitalizmus.

Orbán arról beszélt, hogy nő a magyar export, több iparágban világviszonylatban is az első húszban szerepel ez a „10 milliós kis ország”. Ez szerinte a magyarok tudásának köszönhető, ezért „lehetnének mértéktartóbbak, akik a magyar pedagógusokat, oktatási rendszert gyepálják”.

„Európai mércével mérve” nem nőttek nagyra az egyenlőtlenségek Magyarországon a gazdasági növekedés mellett Orbán szerint, aki azt is állította, hogy a konjunktúrának köszönhetően a társadalom széles rétegei élnek sokkal jobban, mint tíz éve.

Mármint az elmúlt száz év magyar történelmében – értékelte Orbán a saját kormányzását.

A miniszterelnök szerint „magyar módra” mégsem frenetikus győzelmi beszédet tart ennek örömére, csak szikár tényekkel készült: csökkent az államadósság, nőtt a gazdaság, a külső és a belső egyensúly is megmaradt.

Ahogy a „börtönbizniszről”, úgy a gyöngyöspatai szegregációs ítéletről is lesz szó a következő nemzeti konzultációban.

Orbán szerint a Fidesz elkötelezte magát a cigányság felemelése mellett:

Célom, hogy felszámoljuk a szegénységet.

Szerinte jó úton jár a kormány ebben, a gyöngyöspatai romák számára az iskolai elkülönítés miatt kártérítést hozó ítélet viszont „ebbe csapott villámként”. Sorosnak természetesen ehhez is köze volt Orbán szerint, mert a pert indító civil szervezetet támogatta.

Soros által finanszírozott civil szervezetek segítenek erőszakos bűnözőknek kártérítésért perelni – ez történik Orbán szerint akkor, amikor fogvatartottak azért perelnek, mert nem megfelelőek a börtönkörülmények.

A kormányfő arról beszél, hogy a liberálisok igazából ugyanolyanok, mint régen a kommunisták. Ebbe a retorikába illeszkedik, hogy szerinte úgy használják az ellenfelek megbélyegzésére, hogy populista, mint régen azt, hogy osztályellenség.

2006, rendőrattak, ösződi beszéd, nokiás doboz. Ezekre Orbán szerint már nem emlékszenek a fiatalok, ami azért baj, mert „aki nem látott medvét, az nem is fél tőle”. Pedig – emlékeztetett a ma megszokottnál is több népi bölcsességgel készülő miniszterelnök – a medve nem játék.

Soros György háromszor is ki akarta fosztani Magyarországot – mondta Orbán.

A kilencvenes évek elején a teljes államadósságot akarta megvenni, 1994-ben pedig az OTP-t. Előbbi megakadályozásáért Antall Józsefnek, az utóbbiért Horn Gyulának mondott köszönetet, és a volt szocialista miniszterelnöknek is járt a taps a közönségtől.

A harmadik bűne Sorosnak Orbán szerint, hogy egymillió migránst akar Európába hozni, majd a milliárdos számlájára írt még néhány dolgot, amit az összeesküvés-elméletek körébe sorolhatunk.

A siker kulcsa az volt, hogy a kormány nem maradt magára

– mondta Orbán, aki szerint ők nem az emberek feje felett kormányoztak.

Ez a nemzeti konzultációra épülő kormányzás, mondta a miniszterelnöknek, aki szerint ezen csak gúnyolódnak ezen a baloldaliak, a liberálisok, pedig

Liberális nincs is, csak diplomás kommunista

– lőtt el egy poént Orbán, mire nagy tapsot kapott.

A pénzügyeinket rendbe tettük, megindítottuk a nemzetegyesítést, „felszámoltuk az ingyenélést”, a családokat támogattuk, „a nagy családokat nagyon támogattuk” – ezeket sorolta Orbán kormányzása fő eredményeiként, meg azt, hogy tavaly az EU-ban a magyar gazdaság nőtt a legjobban.

Szerinte sajátos utat jár Magyarország, legfeljebb Lengyelországban van hasonló rendszer. Nevezhetik ezt a miniszterelnök szerint illiberálisnak, posztliberálisnak, hibrid rezsimnek – mondta félmosollyal Orbán úgy, mint akinek mindegy, minek nevezik, amíg ő vezeti.

Azt mondta, ez egyszerűen egy keresztény alkotmányon nyugvó rendszer. (Az alaptörvény elfogadásáért pedig előzőleg Schmitt Pálnak mondott köszönetet, meg is éljenezte a plágiumbotrányba belebukó volt államfőt.) Ezt „IMF-aggyal nem lehet megérteni”, a „brüsszeli blablát beszélők” pedig megfogalmazni sem tudják, mi történik Magyarországon.

A nemzeti önbecsülés helyreállítása a kulcs Orbán szerint. Azt mondta, Trump győzelme is ezt mutatja az USA-ban.

Mutassuk meg, hogy mi vagyunk a magyarok!

– így kezdett bevallása szerint kormányozni Orbán 2010-ben.

Ezeréves államiság, gyönyörű főváros, tucatnyi Nobel-díj, „zseniális gazdaösztön”, ilyesmiket említett, mint a magyarság jellemzőit.

A 100 éves mellett egy másik évfordulóra hívta fel a figyelmet: 10 éve kormányoz lassan egyhuzamban Orbán. A miniszterelnök az IMF-hiteleket, a devizahitelesek szájáig érő vizet emlegette mint kiindulópontot. A „baloldali rémkormányzás” idején szerinte az ország nagy része kétségbe volt esve.

A miniszterelnök ezzel a mondással értékelte, mit jelentett az, hogy a megcsonkított Magyarország szomszédja lett a Szovjetunió. De 100 évvel Trianon után mégis él Magyarország, ami Orbán szerint már önmagában is nagy teljesítménye az országnak.

Orbán ezután arról beszélt, hogy most sokkal szerencsésebb a helyzet, mert a közép-európai országok immáron nemzeti alapon szerveződnek, és jól is tudnak együttműködni.

A kormányfő azzal kezdte, hogy örül, hogy nem száz éve mond beszédet, mert sokkal nehezebb dolga lett volna. Szerinte akkor polgárháborús állapot volt, „ellenségeink Budapest utcáin táncoltatták a lovaikat”, „kommunista puccs történt”, majd jött a trianoni békediktátum.

Az ítélet nyilvánvalóan halálos ítélet volt

– mondta a békeszerződésről.

Orbán Viktor előtt Balog Zoltán beszélt, aki külön köszöntötte Dézsi Csaba Andrást, Győr újonnan megválasztott polgármesterét. „Köszönjük, hogy helyreállította Győrben a polgári keresztény oldal becsületét” – mondta Balog Dézsinek, egyszersmind a Borkai-ügyre utalva.