A belügyminiszter módosító indítványát hétfőn tárgyalja az Országgyűlés, de a javaslatok, úgy tűnik, mindegyik párt tetszését elnyerték. Hétfőn a négy parlamenti párt megegyezést írt alá, az egyébként közösen megalkotott, közös javaslatokból összegyúrt törvényjavaslatról. A választási eljárási törvény módosításával ugyanis az elmúlt választáson felmerült csalási lehetőségeket lehetne kiszűrni, legalábbis a törvényhozó szándéka szerint.
Három éve például a leghevesebb vitát az úgynevezett „elhalványuló tintájú tollak” okozták. A Fidesz szerint az MSZP emberei a szavazófülkébe olyan tollakat helyeztek el, amelyek tintája pár órán belül elhalványult, majd a szavazatszámláló bizottság baloldali tagjai a saját jelöltjük mellé tették, az így megüresedett szavazólapokra az ikszet. Ezt a vádat megelőzendő jövőre már csak a hivatalosan előre kikészített tollal lehet szavazni, és a szavazóbizottság tagjai is csak ilyen íróeszközöket használhatnának.
Sem e-mail, sem sms
A megelőzésre kéne hangsúlyt fektetni
Minden pontosítás, amely a választási eljárás tisztaságát növeli, támogatandó és helyes. Garanciákat kell beépíteni a rendszerbe, hogy ne lehessen bárhol és bármikor választási csalást elkövetni – mondta Tóth Zoltán, a Kelet-közép-európai Választási Szakértők Szövetségének vezetője a FigyelőNetnek. A szakértő – aki egyébként jelenleg a januári palesztin választásokra készíti fel az ottani szakértőket – azonban hangsúlyozta, hogy aki választási csalást akar elkövetni, az meg is teszi, mert a csalók roppant találékonyak. „Ugyanakkor a nemzetközi irányt is figyelembe kell venni. Egyre részletesebb és aprólékosabb szabályozásra van szükség, méghozzá már a választást megelőzően. A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a fejlett demokráciákban, mint Magyarország is, nem a szavazás napján, hanem előtte követnek el visszaéléseket. A legfontosabb kérdés talán a kampányfinanszírozás szabályozása, amivel régóta adós a magyar parlament” – véli Tóth Zoltán.
Szintén az eredmény megcáfolhatatlanságát biztosítja az a rendelkezés, hogy a voksokat minden szavazókörben legalább kétszer meg kell számolni. Eddig a szavazókörben egyszer is elég volt átnyálazni és összesíteni a szavazatokat, erről jegyzőkönyvet készítettek, amelyeket a megyei majd a központi választási központba kellett eljuttatni.
Ezek alapján készült egy számítógépes összesítés is, és a végeredményt – a választás után körülbelül egy héttel – a kézi jegyzőkönyvek és a számítógéppel összesített adatok egybevetéséből született meg. A legalsóbb szinten, a szavazókörökben tehát csak egyszer számolták össze a voksokat, a szavazatszámláló bizottságok pedig csak akkor rendeltek el újraszámlálást, ha a jelöltek közötti különbség kisebb volt, mint egy százalék, vagy ha az érvénytelen szavazatok száma nagyobb volt, mint a különbség.
Ráadásul annak a szervnek kell az újraszámolást elvégeznie, amelyik ezt elrendelte, tehát nem fordulhat elő az az anomália, hogy annak kell ismételten végignéznie a lapokat, aki miatt az újraszámlálást kezdeményezték.
A törvénymódosítás pontosítja és részletezi a kifogások benyújtásával kapcsolatos határidőket is. Az időközi választások határidejét is pontosítja a törvénymódosító javaslat: ezentúl az Országos Választási Bizottaág köteles a mandátum megürültétől számított négy hónapon belül kitúzni az új voksolás időpontját.
Régi hiányosságot pótolna a javaslat az időközti választások kiírási határidejének megállapításával is: az Országos Választási Bizottságot eddig semmi nem sürgette a voksolás kiírására, mostantól azonban a mandátum megürültétől számított négy hónapon belülre kötelező lesz kitűzniük a dátumot.
A kampánycsend védelme
Egy joghézagot tölt be a médiakampányban bekövetkezett jogsértések szankcionálására vonatkozó rész is. Eszerint a kampányra vonatkozó rendelkezések – például a kampánycsend – megsértését megállapító határozatokat az adott médiumnak közzé kell tennie, ha erre felszólítják.
Szavazás külföldön
A választási eljárási törvény1997-es megalkotása óta fokozódó vitákat gerjeszt a külföldön történő szavazás kérdése. Az Alkotmánybíróság több alkalommal felszólította az Országgyűlést a mulasztásos alkotmánysértés megszüntetésére, a mostani módosító indítvány valóban megszüntetné az anomáliát. A külföldön történő szavazás lényegében az európai parlamenti választás előtt ideiglenesen elfogadott eljárásmódot törvényesítené, de kitágították a kört: már nem csak a külképviseleten, hanem a főkonzulátuson is lehetne szavazni. Ez a rendelkezés azonban csak 2009-ig lenne hatályban, ezt követően a pártoknak új eljárási módszerről kéne megegyezniük.
A legfontosabb kimaradt
A pártok meglepő összhangjában benne van, hogy a legkínosabb kérdéshez nem nyúltak: a kampányfinanszírozást nem bolygatták. Az nyilvánvaló ugyanis, hogy a pártok sokkal többet költenek a képviselőnkénti egymillió forintnál, ennek a kérdésnek a tisztázása azonban még várat magára.
Ezzel együtt a törvénymódosítás megszavazása fontos sarokpont szűk egy évvel a választások előtt, hiszen a négypárti megállapodás azt mutatja, a pártoknak igenis fontos a választási eredmények legitimitása. Igaz, ez mindenki érdeke is, hiszen bárki nyerhet 2006-ban, és mindenkinek fontos, hogy ne egy választási csalás gyanúsítottjaként jusson hatalomra.
