Kovács István Vilmos elmondta, hogy a Lisszaboni Stratégia 2005-2008. évekre szóló nemzeti akcióprogramot a gazdasági kabinet kedden áttekintette, és még egyszer megtárgyalja, jövő hét szerdán pedig a kormány elé viszik az előterjesztést.
Az elnökhelyettes emlékeztetett arra, hogy az Európai Unió Lisszaboni Stratégiájának felülvizsgálata révén a jövőben a növekedésre, a foglalkoztatás bővítésére helyeződik a hangsúly. Ehhez kapcsolódva dolgozták ki a magyar nemzeti akcióprogramot, amely három fejezetből áll.
Az első fejezet a makrogazdasági témakört tartalmazza. Ennek részeként három évre vonatkoztatva mutatják be a költségvetési stabilitás és az egyensúly alakulását. A fejezetben szó van az állami újraelosztó rendszerek finanszírozhatóságáról, amelyek reformlépéseket igényelnek.
A második fejezet a mikrogazdasági körülményeket taglalja. Ebben kulcselem a termelékenység növelése. A lisszaboni célkitűzés elérésében megnő a termelés tudáshátterének szerepe, az informatika, a kutatás-fejlesztés jelentősége. Az Európai Unió célul tűzte ki, hogy a kutatás-fejlesztésre fordított kiadások a GDP 3 százalékára növekedjenek a tagországokban. Magyarországon ez az arány 1 százalék körül van. A magyar akcióprogramban azt fogalmazták meg, hogy a kutatás-fejlesztési kiadások növelésében az üzleti szférának kell nagyobb szerepet vállalnia.
A harmadik fejezet a foglalkoztatás növelését taglalja. Az elnökhelyettes kitért arra, hogy ebben jelentősége lenne a piacképes munkaerő kialakulásának, ezért a szakképzésre, továbbképzésre nagyobb hangsúlyt kell fektetni. El kell érni, hogy a képzések a munkaerőpiac igényei szerint alakuljanak.