A találkozót a miniszterelnök kezdeményezte június 20-án a parlamentben a rendszerváltás óta eltelt időszak kormányfőivel, Boross Péterrel, Horn Gyulával, Orbán Viktorral és Medgyessy Péterrel. A korábbi hírekkel ellentétben valamennyi meghívott megjelent a találkozón, amely fél 4-kor véget is ért.
Jó hangulatúnak, sikeresnek és eredményesnek minősítette Orbán Viktor a rendszerváltás utáni miniszterelnökök pénteki budapesti megbeszélését. A Fidesz elnöke az MTI-nek azt mondta, szerencsés, ha összehangolják munkájukat a magyar érdek sikeres képviselete érdekében, hiszen mindannyiuknak vannak kapcsolatai, nemzetközi tisztségei. Ez ma megtörtént – mondta, és kijelentette: volt értelme a találkozónak, megtisztelve érezték magukat, hogy a miniszterelnök kíváncsi volt a véleményükre.
Orbán Viktor kiemelte: szükséges, hogy beszélni és tárgyalni tudjon a jelenlegi kormányfő a volt miniszterelnökökkel, hiszen olyan válaszokat kell adni a nyitott európai kérdésekre, amelyek megfelelnek a magyar emberek érdekének.
A hároméves átmeneti EU-költségvetés végső esetben történő bevezetését célzó kormányjavaslat kapcsán Orbán Viktor azt mondta, az ilyen nehéz kérdésekben általában a mértéktartó és türelmes álláspont híve.
Kérdésre válaszolva kitért arra, hogy egyetértettek abban: az ott élő magyarok miatt különösen fontosnak érzik Románia uniós csatlakozását. Lényegesnek nevezte, hogy az európai alkotmányos szerződésben szerepel egy passzus, amely a határon túli magyarok európai szinten való jogérvényesítését segítené elő.
Magyarországnak – mint mondta – ezért is érdeke, hogy az alkotmányt minél hamarabb befogadja az európai jogrend.
Az MTI érdeklődésére, hogy az ötös körben zajló megbeszélést miért folytatta hármasban Horn Gyulánál Boross Péter és Orbán Viktor, a Fidesz elnöke azt mondta, Horn Gyula meghívta őket egy kávéra, “Boross Péter pedig elfogadta, így kerültünk ide ketten”.
Boross Péter azt mondta, a megbeszélésen az Európai Unióval kapcsolatos alapvető kérdéskörben kialakult egy olyan egyetértés, amit egyszer már deklarálni kellett. “A sokféle részletkérdésekben jelentkező véleménykülönbség háttérbe szorult, a fő kérdésre lehetett koncentrálni, arra, hogy a magyar érdekek domináljanak” – fejtette ki Boross Péter.
A Magyarország által követett politikának nincs olyan lényeges eleme, amelyben vita lenne a miniszterelnökök között. Csak szakpolitikai kérdésekben lehetnek, és lesznek is viták, de a magyar nemzeti érdekérvényesítés fő irányvonalát ezek nem befolyásolják – hangsúlyozta Gyurcsány Ferenc.
Gyurcsány Ferenc szerint Magyarország és a legtöbb újonnan csatlakozott ország számára döntő jelentőségű, hogy a területi, felzárkózási politika folytatódjon. Szavai szerint ennek a politikának részeként “lehet több lehetőséget teremteni a magyar vidéknek, a keleti határszélnek, a Hatvan-Békéscsaba tengelytől Észak-Keletre elhelyezkedő, legsúlyosabban hátrányos területeknek egy gyorsabb felzárkózásra, mert az igazi, végső, legfontosabb nemzeti érdek a mindenki számára egyformán megadható, elérhető európai létezés, a biztonság”.
Mint mondta, megállapodtak abban is, hogy miután várhatóan a következő év az EU-ban a korábbinál intenzívebb politikai időszak lesz, szükség esetén, nagy politikai dilemmák felmerülésekor ismét találkoznak és konzultálnak.”Magyarország erős Európában érdekelt, olyan Európában, amely a közösségek és a nemzetek Európája, amely védi a közös európai értékeket, de védi és képviseli a közös európai érdekeket is” – mondta.
A román csatlakozás “hosszú-hosszú évtizedek után megoldást jelenthet a magyar nemzet jelenleg határon belül és határon kívül élő részének békés, a mainál szorosabb, (…) fejlődőbb kapcsolattartására és együttműködésére” – fűzte hozzá.
