Lassan nagyon nehéz kiigazodni azok a kutatások között, amelyek a közösségi média és az önbecsülés, önbizalom, mentális egészség témakörében készülnek. Az egyik azt mondja, hogy az Instagram kicsinálja a fiatal lányok önbizalmát, a másik meg azt, hogy valójában inkább hozzáad a világképükhöz, és növeli az önbecsülésüket. Van, ami szerint az online töltött idő káros, van, ami szerint kifejezetten hasznos, és akad, ami azt mondja, hogy nem igazán van hatással az életünkre, mit nézünk egész nap a kütyüjeink képernyőjén.
A valóság azonban, úgy tűnik, most is kicsit összetettebb, nem fekete-fehér. A Weizenbaum Intézet, amelynek kutatócsoportjai a digitalizációra adott társadalmi és egyéni válaszokat és változásokat vizsgálják, úgy gondolják, hogy megfejtették a titkot. A Berlini Tudományos Hét keretein belül a kutatócsoportok ismertették a legújabb eredményeiket – közülük a legérdekesebb talán dr. Annika Baumann munkája volt, aki a digitális technológiák jólétünkre, hangulatunkra, fejlődésünkre való hatását vizsgálja, úgy gondolja,
A Weizenbaum Intézet szakértői egyébként hat kutatási témát járnak körül: a digitalizáció hatását a munkára, az innovációra; a digitális piacok felelősségét; a tudást, oktatást és szociális egyenlőtlenségeket; a digitalizáció hatását a demokráciára; a digitalizáció normáinak megalkotását; valamint a technológiai változásokat. A cél az, hogy kicsit jobban megértsük a digitalizáció okozta változásokat, és ismerjük a kihívásokat, amik ezzel járnak. Az intézet kutatói kérdéseket és problémákat vetnek fel, majd megoldásokat is kínálnak rájuk.
Dr. Baumann a kutatása során elsősorban az okostelefonok, a tabletek és a viselhető eszközök hatásait kutatja. Neki is az hívta fel a figyelmét a témára, hogy annyi ellentétes kutatási eredmény készül, de egyik sem figyeli meg igazán, hogy az emberek pontosan mit csinálnak a közösségi oldalakon, egyedül a használatra koncentrál. A kutató szerint az a lényeg ugyanis, hogy az önbecsülésünket hogyan változtatja meg a közösségi média.
Az önbecsülés jellemzően nem egy statikus, állandó dolog, minden nap, sőt, naponta többször is változik, méghozzá két forrásból: az egyik a belső gondolkozásmódunk, a másik pedig a környezetünk ránk adott reakciója. Éppen ezért a közösségi média hatásait is eszerint kell megvizsgálni.
Dr. Baumann három részre osztotta ezeket a hatásokat kutatásában:
- Az összehasonlító folyamatok: ezek nagyrészt negatív érzelmeket keltenek bennünk, hiszen senki nem posztol olyat a közösségi médiára, amire nem büszke, amit nem szeretne reklámozni. Emiatt a saját mindennapos életünket mások csak jó élményeihez hasonlítani negatív érzéseket vált ki bennünk.
- A szociális visszacsatolás feldolgozása: a barátaink, családtagjaink, ismerőseink ránk adott reakciói feltornázhatják az önbecsülésünket: minél több a lájk a képünkön, annál nagyobb az esélye, hogy jól érezzük magunkat tőle, a kedves, dicsérő kommentek pedig szintén az önbizalmunkat növelik.
- Az önreflexív folyamatok: amikor végignézzük a saját profilunkat, pozitív visszacsatolást kapunk – és itt körbe is értünk, hiszen ez a visszacsatolás egy olyan profilból következik, ahol mi is csak az életünk szép részeit osztjuk meg, éppen úgy, ahogy azok, akik miatt az első pontban említett folyamatok során rosszul érezzük magunkat.
Dr. Baumann kutatása bemutatta, hogy nincs értelme az önbecsülést statikus dologként kezelni a kutatásokban, ugyanis attól függően, hogy éppen az adott pillanatban mit nézünk a közösségi oldalakon, nagyban befolyásolja valós időben annak mértékét.
