A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Nonprofit Kft. (MKIK GVI) azt vizsgálta, hogyan reagáltak a magyar vállalkozások a munkaerőhiányra, és hogy érezhető-e változás tavaly ősz és az idei év eleje között, illetve hogy mire számítanak jövőre az érintettek.
A felmérés azt mutatta, hogy míg
- 2018. októberében a válaszadók mintegy fele (48%), addig
- 2019. januárjában már csaknem kétharmaduk (61%) szembesült a felmérés időpontját megelőző egy évben a munkaerőhiányra visszavezethető nehézségekkel.
- A munkaerőhiány tapasztalata a nagyvállalatok, a döntően exportáló, illetve a külföldi (rész)tulajdonban lévő cégek körében volt a legintenzívebb.
Ami a jövőt illeti, És ebben nincs különbség sem vállalatméret, sem gazdasági ágazat, exporttevékenység, illetve tulajdonosi szerkezet szerint sem.
Mit léptek a vállalkozók a munkaerőhiányra?
A vállalkozások döntő többsége tett már lépéseket meglévő munkaereje megtartása érdekében. Legtöbb helyen (86%) a bért emelték, 55 százalékuk a munkakörülmények, munkaeszközök fejlesztésével igyekezett vonzóbbá tenni a munkahelyet a dolgozói számára. A vállalkozások 41 százaléka továbbképzések biztosításával, 36 százaléka pedig atipikus foglalkoztatási formák bevezetésével törekedett munkavállalói megtartására.
A munkaerő megtartása érdekében legkevésbé a 20–49 fős, a nem exportáló, illetve a tisztán hazai tulajdonú vállalkozások tettek lépéseket. Ezzel szemben leginkább a 250 fő feletti, a döntően exportáló, az ipar, illetve az egyéb gazdasági szolgáltatások területén tevékenykedő, valamint a külföldi (rész)tulajdonban álló cégek vezették be a vizsgált intézkedéseket munkaerejük megtartása érdekében.
Az adatfelvételek alapján munkaerőhiányra visszavezethető nehézségekkel szembesülő vállalkozások
- legnagyobb arányban (44%) atipikus foglalkoztatási formák bevezetésével,
- a munkaerőigény csökkentése érdekében történő beruházásokkal (41%), valamint
- a versenytársakhoz képest magasabb bérek fizetésével, illetve
- a meglévő munkavállalók terhelésének növelésével (39–39%) igyekezték orvosolni a munkaerőhiányt.
A legkisebb mértékben a 20–49 fős vállalkozások, illetve az építőipari cégek vezették be az általuk vizsgált lépéseket. És minél inkább külpiacra értékesít egy vállalat, annál jellemzőbb volt, hogy alkalmazta a vizsgált megoldásokat. Megállapítható az is, hogy a külföldi (rész)tulajdonban lévő cégek általában nagyobb arányban vezették be a munkaerőhiány kezelésére irányuló intézkedéseket, mint tisztán hazai tulajdonban lévő versenytársaik.
Kiemelt kép: MTI/Vajda János
