Az eurózóna pénzügyminiszteri hétfői ülésükön nem tudtak megállapodni a könnyítésekről, mert a feltételeket teljesítő országok – köztük Ausztria – hevesen ellenzi a gyengébben teljesítő országokat – például Németországot – helyzetbe hozó változtatásokat. A miniszterek március 20-ra rendkívüli ülést hívtak össze.
A közzétett vitaanyag számos ponton engedményeket tenne azon országoknak, amelyek nem tudják teljesíteni a költségvetés hiányát és az államadósság mértékét szabályozó előírásokat.
Országra szabva
A tagállamoknak továbbra is törekedniük kell arra, hogy kiegyensúlyozzák költségvetésüket, de a pontos deficitcélt országonként határozná meg a Bizottság és a Tanács, az adott ország gazdasági körülményeit (államadósság, növekedés, befektetés, strukturális reformok stb.) figyelembe véve.
Közép távon, azon tagállamokban, ahol alapvetően rendben vannak a pénzügyek (viszonylag alacsony államadóssággal és jó a növekedési potenciál), engedélyeznék a viszonylag alacsony, legfeljebb 1 százalékos államháztartási hiányt. A magas államadóssággal és alacsony növekedési potenciállal rendelkező államoknak ugyanakkor továbbra is törekedniük kellene az államháztartási egyensúly elérésére. A javaslat szerint az EU egészének teljes államháztartási hiánya nem haladatja meg a teljes GDP 0,5 százalékát. Ugyanakkor a Maastrichti-kritériumrendszerben meghatározott 3 százalékos deficithatár megmarad.
Államháztartási helyzetük elbírálásakor (a középtávú deficitcél és a deficitcsökkentő pálya megállapításakor) kedvezőbb bánásmódra számíthatnak azok az országok, amelyek hosszú távon kiadáscsökkentő hatással járó strukturális reformokkal birkóznak, különösen, ha ezek a reformok az öregedő népesség miatt túlterhelt állami nyugdíj- és egészségügyi rendszereket érintik.
Kedvezőbb nyugdíjelszámolás
“Azok a tagállamok, amelyek ambiciózus nyugdíjreform keretében az (állami) nyugdíj-hozzájárulások egy részét magán-nyugdíjrendszerekbe irányítják át, időlegesen eltérhetnek a középtávú deficitcéltól” – áll a tervben. Ez utóbbi kitétel Magyarországot is érinti, miután az Európai Bizottság 2007 tavaszáig engedélyezte, hogy a magán-nyugdíjpénztári befizetések ne terheljék a kormányzati szektort. Így mintegy 0,8-1 százalékponttal lehet csükkenteni a büdzsé hiányát.
A büdzsé deficitcsökkentésének tempója nem évi 0,5 százalék lenne, hanem a gazdasági klíma által évről-évre megszabott mértékű, azaz itt is engedélyeznék a rugalmasságot.
A túlzottdeficit-eljárás alá vont országok kedvezőbb elbánásra számíthatnak mind az európai bizottsági ajánlás elkészítésekor, mind a Tanács döntésének meghozatalakor. Ha az államháztartási helyzetük hosszútávon stabil; nagy kiadással járó, súlyos strukturális reformokon munkálkodnak, amelyek hosszútávon kimutathatóan javítják az államháztartási helyzetet; valamint “nagyon hátrányos gazdasági körülményeknek vannak kitéve”, “nagy, speciális terhekkel járó eseményeknek vannak kitéve”, vagy “megváltozott a kormányzat hatásköre” (ez megfigyelők szerint kódolt utalás az újraegyesítés miatt leterhelt Németországra, ami így megúszhatja, hogy újra “horogra akadjon” túlköltekezése miatt).
A 3 százalékos államháztartási hiány fölé merészkedő országoknak több idejük (plusz egy évük) lenne korrigálni, amennyiben “különleges gazdasági körülményekkel”, például erőteljes dekonjunktúrával kell szembenézniük.
