A Tisza és a Maros találkozásánál fekvő Szeged az ország harmadik legnagyobb városa, jelentősége azonban távolról sem csak méretében rejlik, hiszen az 1879-es nagy árvíz után teljes egészében újjászületett, a trianoni döntést követően pedig az Alföld legjelentősebb városává vált megyeszékhely az elmúlt években igen csábító belföldi célponttá vált.
Az 1931 óta megrendezett Szegedi Szabadtéri Játékoknak is otthont adó várost persze nem csak a kulturális programok, de az elmúlt években végzett értékmentő munka is kiemeli a vidéki nagyvárosok közül. De mik azok a helyek, amiket mindenképp meg kell látogatnia minden ide érkező, kultúrára és szépségekre érkező vendégnek? Programajánló.
A nagy árvíz után azonnal – néhány hónappal az első magyarországi műemlékvédelmi rendelkezések előtt – lebontott királyi vár tövében elterült városnegyed, a Palánk helyén ma a város legszebb historizáló palotáival találkozhatunk, melyek már önmagukban megérnek egy rövid délutáni sétát, az igazi érdekesség azonban a barokk Szent Demeter-templom helyén létrejött székesegyház körül vár ránk, itt terül el ugyanis a XX. századi magyar építészet leggrandiózusabb tere,
a száznál is több műalkotást – főleg mellszobrokat – rejtő Magyar Pantheont találjuk, a Szabadtéri Játékoknak is otthont adó teret U alakban körbeölelő boltívsor pedig a megegyező méretű velencei Szent Márk teret juttathatják eszünkbe.
a programból, hiszen az első tervekkel ellentétben nem fehér kővel, hanem a téren is látható vörös téglával borított, tizenhét éven át (1913-1930) formálódott kecses templom, az előd bontásakor előkerült, XI. századi alapokon ülő Dömötör-torony, illetve az altemplom egyaránt szép számmal tartogat érdekességeket.
Az ötezer emberre méretezett óriásban a vatikáni Szent Péter-bazilikához hasonlóan jókora – bronz helyett márványból faragott – baldachint találunk a miséző oltár felett, a freskók egyikén pedig a szegedi papucsot és cifra szűrt viselő Szűz Máriát is felfedezhetjük.
A historizmust a századfordulón egy csapásra idejétmúlttá tevő szecesszió is a belváros számos pontján nyitotta ki a virágait, köszönhetően a tragikusan korán, alig harmincöt évesen elhunyt Magyar Edének (1877-1912), aki közel teljes életművével az alföldi várost gazdagította, olyan csodákat létrehozva, mint a kupoláján egymás párizsi táncosnőket rejtő
Az árvizet túlélt épületek közül messze kiemelkedik a Gerster Károly által tervezett,
melyben a Móra Ferenc Múzeum éppen zajló felújítása alatt a gyűjtemény legérdekesebb darabjai láthatók.
A Szeletek a múltból nevet viselő – a szabad királyi városi rang visszaszerzésének háromszázadik évfordulójának apropóján rendezett – várostörténeti kiállításon bemutatkozik a császári és királyi 46. szegedi gyalogezred
Néhány perces séta után, a Reök-palota előtt húzódó Kálvária sugárút túloldalán máris az érdekességekre és szépségekre vágyók számára kihagyhatatlan zsidónegyed szívében találhatjuk magunkat, ahol megtalálhatjuk a ma színházi előadásoknak otthont adó régi zsinagógát, melynek kertjéből ráláthatunk az alig néhány méterre álló, a világ negyedik legnagyobb imaházának számító,
A magyar szecesszió legfontosabb alakja, az Iparművészeti Múzeumot is tervező Lechner Ödön munkatársaként indult Baumhorn Lipót (1860-1932) több mint két tucat zsinagógával gazdagította a Kárpát-medencét, fő műve azonban nem a fővárosban, hanem itt, Szegeden készült el.
A Dohány utcai után az ország legnagyobbjának számító imaház vegyíti a firenzei dóm reneszánsz jegyeit a gótikával, a románnal, a zsinagógák esetében sokszor jelentkező mór vonásokkal, illetve a Lechner által is képviselt szecesszióval, első hallásra talán furcsának tűnő keveréket létrehozva, a jókora épület kapuja felé közeledve azonban egyre egyértelműbbé válik, hogy Baumhorn tökéletesen tisztában volt azzal, hogyan találhatja meg az egyensúlyt a művészettörténet több mint fél évezredét átfogni vágyó épülettel, a belső térbe lépve pedig a látogatót szinte sokkolja az ezernyi részlet, melyek megszületésében a főrabbi, Lőw Immánuel is segítette az építészt.
Az épület, illetve a Lőw által tervezett, a Bibliából ismert növényeket is bemutató kert teljesebb megismeréséhez természetesen idegenvezetés is kérhető, ennek ára egyéni látogatók számára 1800 forint, belépők pedig 1000 (felnőtt), illetve 600 (diák és nyugdíjas) forintért válthatók.
Egy hosszú hétvégén persze nem csak a szemnek, de a gyomornak is hódolni kell, így érdemes felkeresni a város négy cukrászdáját is, ahol a Zsidó Kulturális Fesztivál részeként, egészen október végéig
kóstolhatunk: a Sugar & Candyben babkát, a Rudi és Fickóban babkát, valamint a francia és zsidó cukrászat találkozásából született Jerikót, a Süti nem sütiben hagyományos és újragondolt flódnit, a Bányai Cukrászdában pedig Hámán-táskát és gyümölcskenyeret kóstolhatunk.
Szponzorált tartalom
A projekt a Duna Transznacionális Programból, az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatásával, az Európai Unió és Magyar Állam társfinanszírozásával valósul meg. (DTP2-084-2.2) A cikk a Szeged és Térsége Turisztikai Nonprofit Kft. támogatásával készült.
