A tavaszi munkálatok közeledtével az utca helyett a földeken kell a traktorokat keresni, azonban, mint az elmúlt hetek tüntetéseiről készült felvételek is megmutatták, nagy különbségek vannak a hazai traktorállomány összetételében. Úgy tűnik, szakemberek abban egyetértenek, hogy a magyar mezőgazdaság túlgépesített, és a mezőgazdasági erőgépek kihasználtsága nem költséghatékony. Néhány gazdaságban évtizedes szerkezetek húzzák az igát, míg máshol százmilliós masinák évente pár tucat üzemórát működnek.
A tarktorok számát senki még csak meg sem tudja becsülni, ugyanis míg a rendszámos traktorok száma egzakt tény, addig a rendszám nélküli szerkezeteket csak becsülni lehet, s számukat ötven és százezer közé teszik. A traktorokat legutoljára 2000-ben számolta meg a Központi Statisztikai Hivatal. A következő ilyen felmérésre idén nyáron lehet számítani. Páll Szilárd, a KSH szolgáltatásstatisztika főosztályának munkatársa szerint az országban mintegy 12 000 rendszámmal ellátott traktor van, ebből mintegy 3500 még régi belorusz gyártmány. A sokak által ismert Zetor márka adja ennek a javát, a második helyezett a mintegy 2200 darabot számláló John Deer, a traktorok Mercedese. Ezeknek többsége már alapfelszereltségként tartalmaz CD-játszót és légkondicionálást is.
|
Dr. Gogler Lajos, az FVM Műszaki Intézetének munkatársa szerint az országban túl sok traktor van, de ez nemcsak a számolatlanul kiosztott támogatásoknak köszönhető. A magángazdák már a rendszerváltás előtt, amikor még nem lehetett mezőgazdasági géphez hivatalos forrásból hozzájutni, házi készítésű kistraktorokkal, úgynevezett csettegőkkel művelték földjeiket.
Amikor a nyolcvanas évek végén a traktorvásárlás lehetővé vált, az egyéni gazdálkodók és a TSZ-tagok is nagy számban vették meg a termelőszövetkezetek (TSZ-ek) leselejtezésre érett gépeit. Ezért rengeteg, 24-26 éves gép került a gazdák birtokába. Az ilyen korú munkagépek több szakértő szerint már többe kerülnek, mint amennyi hasznot hoznak. Ennek ellenére ezeket a gépeket azóta sem selejtezték le, hanem inkább további gépeket vásároltak melléjük. Ennek hatására ma már 14-16 év az átlagéletkor, de ez még így is jóval magasabb annál, hogy haszonnal lehessen ezeket üzemeltetni. A selejtezések elmaradása miatt ma körülbelül háromszor annyi traktor van az országban, mint amennyire szükség volna. Egy traktor ára legalább egymillió forint, de az ár felkúszhat akár 40 millióig is, míg egy komolyabb önjáró betakarítógép, mint amivel a borsót vagy a szőlőt lehet a Nyugat-Európában megszokott hatékonysággal betakarítani, 60 és 100 millió forint közötti áron szerezhető be. Forrásaink – akik csak megsaccolni tudták ezeknek a számát – úgy gondolják, több tucatnyi van ezekből a száz millió körüli eszközökből.
Vegyek? Ne vegyek?
Mivel a forgalmazás körül többek szerint jelentős a káosz, sokan próbálkoznak minél nagyobb hasznot lefölözni. Egy külföldön húszmillió forint körüli összegbe kerülő gép a magyarországi kereskedőknél 3-5 millió forinttal kóstál többet, és ez sokak szerint indokolatlan. Magyarországon ma körülbelül 1000 cég foglalkozik mezőgazdasági gépek kereskedelmével, ebből mindössze 20-30 olyan cég működik, amelyik már több éve a piacon van, és ügyfélköre stabilnak mondható.
Egy traktor; Foto: MTI
A túlzott traktorellátottság egyik oka, hogy a legtöbb gazda csak akkor érzi teljesnek gazdaságát, ha minél több masinája van. Ezért a hazai gazdaságok túl vannak gépesítve, így fordulhat elő, hogy egy 50-60 millió forintos szerkezet évente mindössze 50-100 órát dolgozik. Így ezeknek sem a megvásárlása, sem a fenntartása nem éri meg, így az erre nyújtott állami támogatás sem mondható megfontolt döntésnek. A FigyelőNet által megkérdezett kereskedők szerint több tízhektárnyi terület kell ahhoz, hogy egy gép üzemben tartása kifizetdődő legyen, ezért állításuk szerint nem is adnak el kisgazdaságoknak komolyabb munkagépet.
A használt gépek forgalmazásával foglalkozó Euro-Landtechnik Bt. vezetője, Szűcs János szerint az állami támogatás csökkenése élénkíti az olcsóbb, használt gépek piacát. Ezzel szemben Szlovákiában és Lengyelországban, más uniós országokhoz hasonlóan a gazdára bízzák, hogy az ő gazdaságában milyen típusú gépre van szükség, míg itthon csak az új gépekhez lehetett támogatást kérni.
A csökkenő források révén megélénkült a kereslet az olcsóbb, használt gépek iránt, amelyek piacát évi 2 milliárdra taksálja az Euro-Landtechnik vezetője. A cég kínálatában a traktorok 30 ezer (mintegy 7,5 millió forint) euró fölött találhatók, míg a kombájnokat 60-80 ezer euróért, azaz 17-20 millióért kínálják. Ezt sokan nem tudják egyben kifizetni, ezért a cég olyan finanszírozási ajánlattal állt elő, amiben évente kétszer kell törleszteni, augusztusban és októberben, az aratási időszakok végén. Ha a gazda vállalja, hogy a betakarított terményt a
forgalmazóra engedményezi, akkor ezt az iratot is elfogadják fizetésként, ha már a termény raktárban van. Kezdőrészletként pedig elegendő 30-50 százalékot befizetni.
Ezzel együtt a mezőgazdasági gépek piaca 2005-ben valószínűleg nagyon nyomott lesz. Különösen, mivel ezentúl minden támogatásra külön kell pályázni, és nem alanyi jogon jön a pénz.
Az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) támogatás az új gépek árának 40 százalékát finanszírozza, de Szűcs szerint az évi hatmilliárd forintos keret kimerült, ezért nem lehet több támogatáshoz hozzájutni. Annyi bizonyos, hogy a gépbeszerzésre kiírt pályázatot tavaly novemberben felfüggesztették.
