Az olaszországi Camerinói Egyetem kutatói a csillósok – Ciliata – osztályába tartozó Euplotes nobilii fajon végeztek el kísérleteket.
A faj két látszólag teljesen elszigetelt populációban él az Északi-, illetve a Déli-sarkvidéken. Eddig csak gyanították a kutatók, hogy ugyanarról a fajról van szó, ugyanis elsősorban külső hasonlóságok alapján jutottak erre a következtetésre, genetikai vizsgálatra nem került sor.
Pierangelo Luporini és csoportja az Euplotes nobilii három-három, az Északi-, illetve a Déli-sarkvidékről származó törzsét pároztatta egymással sikeresen.
A csillósok a magasabb rendű élőlényekhez hasonlóan képesek ivaros szaporodásra, amely során génjeik kicserélődnek.
A hatalmas térbeli távolság ellenére a két külön élőhelyről származó egysejtűek életképes utódokat nemzettek. Sőt, a Föld két pólusáról származó egyedek feromonjai – a kommunikációban szerepet játszó illatanyagai – is hasonlónak bizonyultak.
Biztos, hogy egyetlen, közös génállománnyal rendelkező fajról van szó. Luporini a meglepő eredményre magyarázattal is szolgált: a parányi egysejtűek valószínűleg hideg tengeráramlatok segítségével kerülik meg a Földet, illetve jutnak el egyik sarkvidékről a másikra.
A biológusok most azt vizsgálnák, mennyire elterjedt ez a jelenség az egysejtűek között, így kutatásaikat más fajokra is kiterjesztik.
