Tudomány

Ez lehet a kisebesedő szúnyogcsípések oka

Allergiás reakció, egyéni érzékenység, esetleg egy kis utómunka tesz egyes csípéseket jókora, hetekig sajgó, kisebesedő csomókká az ember bőre alatt.

Szúnyoginvázió van Magyarországon, elsősorban az ártéri és az oldalfoltos szúnyogok vesznek körül nagy számban, de más fajok is tobzódnak ezekben a hetekben. Az ok szomorúan egyszerű: klímaváltozás. Az elmúlt aszályos időszakok alatt több nemzedéknyi szúnyog petézett olyan helyre, amit idén a nagy esők és áradások elöntöttek, ezért egymás után bújnak elő a csípőszúnyogok.

A kémiai irtás nem sokat ér, az csak az éppen repülő, azaz kifejlett rovarokat pusztítja el, pár nap múlva átveszi helyüket az új nemzedék. Azontúl, hogy sok helyen nem lehet a vérszívóktól megmaradni, még egy rendkívül kellemetlen tünet párosul az invázióhoz: nagyon sokan panaszkodnak, hogy egyes csípések hatalmasra duzzadnak, felületük szokatlan módon bepirosodik, és napokig, sőt akár egy hétig is megmaradnak.

Szúnyoghelyzet: ez már invázió
Sokkal több a csípőszúnyog, mint ahogy az elmúlt években tapasztalhattuk, az irtás is hatástalannak tűnik.

Az internet tudományosnak, szakmailag távolról sem nevezhető fórumain felmerült, hogy ezeket valamiféle fertőzött, „mutáns” szúnyogok okozzák, illetve bizonyára az idegenhonos fajok trópusi kórokozókkal teli csípéséről van szó. A „világvége-hangulatnak” ezzel meg lehet ágyazni, de az igazsághoz nem sok köze van. Dr. Geszti Franciska bőrgyógyászt, a Gastromed szakorvosát kérdeztük.

Allergiás reakció

A duzzadt, kivörösödő, viszkető folt a szúnyog csípésének helyén kialakuló immunválasz következménye, amit a rovar nyálában lévő számtalan különböző anyag okoz. Az azonnali válaszreakció 20 perc alatt kialakul, míg a késői 24-48 óra múlva éri el a csúcsot és akár napokig elhúzódhat.

Magyarán szervezetünk reakcióján múlik, hogy a szúnyogcsípés mennyire »dagad fel«, mennyi ideig és milyen mértékű tüneteket okoz

– mondja Geszti Franciska a 24.hu-nak.

Hazánkban 50 csípőszúnyogfaj őshonos, hozzájuk csatlakozott az utóbbi években még három invazív faj. Amikor az embert egy este vagy 50 vérszívó megcsípi, elképzelhető, hogy vagy fél tucat, esetleg még több fajhoz volt szerencsénk.

Durva allergiás reakció

Az orvos szerint az eltérő reakciók oka, hogy egyes fajok nyálában lévő allergénekre az egyes ember érzékenyebben reagál, mint a többire, így egy-kettő sokáig megmarad, nagyra duzzad, míg a maradék 48-at másnapra el is felejtjük.

Sokan számolnak be arról is, hogy korábban soha nem voltak „ilyen durva” szúnyogcsípéseik, ám a fenti magyarázat ebben az esetben is megállja a helyét. Az allergia – bár van benne része az öröklésnek – nem születéstől meglévő adottság, az ember élete során bármikor kialakulhat eltúlzott immunválasz az egyes allergénekre.

Emellett nem minden szúnyog, amit annak hiszünk, csak a példa kedvéért léteznek olyan vérszívó legyek, amelyek egy kis darabot „kiharapnak” a bőrből, munkájuk eredményét laikusként „ronda, nagy” szúnyogcsípésnek könyveljük el.

Fotó: iStockphoto

Beszállnak a baktériumok is

Fontos tehát az egyéni érzékenység, a vérszívó faja és az életkor, gyerekeknél a szúnyogcsípések több kellemetlenséget okoznak, de ahogy telik-múlik az idő, a felnőttek már könnyebben viselik, „deszenzitizálódnak” a szúnyogcsípésekkel szemben.

Nyilvánvaló az is, hogy a szúnyogcsípést senki nem vakarja, mert már gyerekként megtanulta, hogy azt nem szabad. Ám az esetek döntő többségében azért akaratlanul is csak oda-odadörzsölünk – mert viszket, ennyire egyszerű.

Azonban még a legenyhébbnek szánt »vakarással« is további sérüléseket okozhatunk a bőrön, így másodlagos – általában bakteriális – fertőzések alakulhatnak ki, hosszan elnyújtva a gyógyulást

– emeli ki a bőrgyógyász.

Ugyanezért nem éri meg körömmel keresztet nyomni a csípésbe, de azért sem, mert ezzel az allergén anyagot még nagyobb területre nyomkodjuk szét. Van, aki benyálazza, ez már nem ördögtől való: a párolgás egyrészt hűt, másrészt nyálunk pozitív hatású immunglobulinokat tartalmaz. A módszer hátulütője viszont, hogy a nyálban számos baktérium előfordul, és felülfertőződhet a seb.

A megoldás

Végeredményben tehát megerősíthetjük:

nincsenek mutáns szúnyogok, a trópusi betegségek szervezetbe jutását nem feltétlenül csípés szokatlan mérete, színe, formája jelzi. Létezik viszont ma már 53 csípőszúnyogfaj, számos allergén vegyület, és egyéni érzékenység.

A szakember szerint szúnyogcsípésre a legjobb megoldás a külön erre a célra készített szerek használata. Ezek hűsítenek, csökkentik a viszketést és általánosságban a helyi túlzott reakció csökkentését segítik. Orvoshoz akkor érdemes fordulni, ha a duzzanat eléri a 10 cm-es átmérőt, környezete kifejezetten fájdalmassá válik, illetve a csípések mellett általános rossz közérzet, láz, fejfájás alakul ki.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik