Azt még talán korai lenne kijelenteni, hogy visszatért a derű a piacokra, de kétségtelenül jó hangulatban zajlott a kereskedés, miután nagyon szép teljesítményeket láttunk egyes vezető papíroktól a múlt héten. A négy nap alatt, mert ugye a húsvét miatt a múlt hét csonka kereskedési hét volt, a BUX 3,8 százalékot emelkedett, elsősorban az OTP, Mol, BorsodChem triónak köszönhetően, amelyek mind 5 százalék feletti mértékben drágultak. Egyedül a gyógyszerpapírok gyengélkedtek, az Egis ráadásul eséssel zárta a hetet.
Visszatértek a külföldiek
A jó hangulat visszatérése, ahogy a korrekció esetében is, elsősorban a nemzetközi befektetők lépéseinek tudható be. A korrekció során értékesített részvények után kapott pénz nem vándorolt el az alapokból, hanem csak a partvonalra került, most pedig a befektetők már megfelelőnek találták az árfolyamokat, hogy visszatérjenek a „túladott” piacra. Az emelkedés tartósságát azonban ezen a héten fogjuk csak megtapasztalni, mert azért továbbra is nagy a volatilitás és ez a piac belső szerkezetének instabilitására utal.
A nemzetközi befektetők vásárlási döntéseinek meghozatalában ezúttal a vállalati események is segítettek. Az OTP újabb szerb bankra vetett szemet, miután korábban a Jubankáról egy hajszállal lecsúszott. Az új kiszemelt a Niska Banka, amely ugyan lényegesen kisebb előbb említett riválisánál, de így is alkalmas lehet a neki szánt feladat elvégzésére, mégpedig arra, hogy az OTP Bulgária, Szlovákia, Horvátország és Románia után immár Szerbiában is megvesse a lábát. A Niska Bankáról annyit érdemes tudni, hogy 24 fiókjában mintegy 80 ezer ügyfelet szolgál ki. A bank mérlegfőösszege 50 millió euró, míg saját tőkéje 20 millió euró, ami azért jelzi igen mérsékelt méretét. A piaci várakozások szerint a vételár a 40-60 millió eurós tartományban mozoghat. Szintén az OTP-hez kapcsolódó – jóllehet piaci hatások nélküli – hír, hogy a magyar bank 125 millió euró értékű alárendelt kölcsöntőkét vont be, ami a regionális terjeszkedés finanszírozását szolgálhatja majd.
Jönnek az oroszok?
Pénteken hazánkban járt Alexei Miller, a Gazprom vezérigazgatója, aki amellett, hogy magas rangú állami kitüntetést vett át, kifejezte érdeklődését az állami Mol-pakett iránt. Szokásos orosz stílusban – habár lehet, hogy csak a tudósítások félrevezetők – Miller úr azt mondta, hogy a Gazprom megfontolás tárgyává teszi a privatizáció során a Mol 12 százalékának megvételét. Ezt nyugodtan teheti, ez nagyjából olyan, mintha a magyar állam tenné megfontolás tárgyává a Kreml megvételét, merthogy egyik sem eladó a másik számára. A magyar kormány óvatosan próbált is célozni arra, hogy a Mol-t pénzügyi befektetőknek fogják eladni és független hazai olajtársaságot szeretnének látni.
A Gazprombank magyar érdekeltsége, az Általános Értékforgalmi Bank (ÁÉB) már tavaly is próbált Mol-részvényekhez jutni a privatizációban, de nem kaptak részvényeket a tudósítások szerint. Félő ugyan, hogyha az oroszokat nem engedik be az ajtón, majd bejönnek az ablakon, de amíg azt piackonform módon teszik, addig maximum stratégiai érdekek szólhatnak az orosz befektetések ellen.
Amerikából jelentik
Véget ért a negyedév és ez azt jelenti, hogy a tengerentúlon máris lehet számítani az első negyedéves gyorsjelentések érkezésére. A hagyományokhoz híven az Alcoa lesz az első jelentős vállalat, amely kész beszámolni az első negyedéves teljesítményéről, már szerdán. A gyorsjelentésektől azt várják, hogy elterelje a befektetők figyelmét a magas olajárakról, a magas inflációról és természetesen az ezzel szorosan összefüggő Fed-kamatemelésekről. A piaci várakozások szerint az idei évben 10,8 százalékkal emelkedhetnek a vállalati profitok, ami meghaladja a historikus 7 százalékos átlagot. Az év eleje egyébként szezonálisan kedvező, hiszen a számítások szerint az első negyedévben 7,6 százalékkal emelkedtek az eredmények. A legnagyobb várakozás természetesen ismét az energetikai cégek gyorsjelentéseit fogja övezni, hiszen a magas olajárból tisztességesen profitáltak, a kérdés azonban az, hogy mennyit?
