Az ICEG Európai Központja és a Magyar Közgazdasági Társaság által szervezett, a balkáni országok lehetséges uniós felzárkózási folyamatát taglaló tanácskozáson a Gazdasági és Kölzlekedési Minisztérium államtitkára kifejtette: a nyugat-balkáni államok a teljes magyar export 6,6 százalékát adják, míg a magyar behozatalban 2,2 százalékos részesedést mutatnak fel. Gond, hogy a magyar vállalatok, befektetők piaci térnyerését, illetve a privatizációban való részvételét gyakran adminisztratív akadályok nehezítik.
Bokros Lajos volt pénzügyminiszter előadásában aláhúzta: a balkáni államoknak gyakorlatilag egyszerre kell megvalósítaniuk mindazokat az alapvető gazdasági reformokat, amelyeket a közép-európai országok egymást követően tehettek meg. A délkelet-európai államoknak egyszerre kell alapvető változtatásokat végrehajtaniuk a makrogazdaságban, az államigazgatásban, a vállalati szférában és a bankrendszerben. A volt pénzügyminiszter aláhúzta, dicséret illeti a szerb jegybankot, mert szigorú monetáris politikája révén az inflációt sikerült 10 százalék körüli szintre leszorítani és idén várhatóan már egyszámjegyű lesz az üteme. Ugyancsak kedvezőnek mondta az adóreformot, amelynek révén a kétkulcsos áfa normál kulcsa 18 százalék lett, a kedvezményes kulcs pedig 8 százalék. Ez jelentősen megemelte az egyes cégek termelését, illetve kedvezően hat az ország külkereskedelmére is.
Bokros szerint Szerbiában még mindig túl nagy az állami vállalatok, illetve a közszféra szerepe. Ugyanakkor egyrészről óriási munkanélküliség, másrészről túlzott foglalkoztatottság van a gazdaságban. Szerbiában az a gond, hogy minden harmadik embert a közszféra alkalmazza, ezt hosszú távon nem lehet finanszírozni, csak a különböző szektorokban a határozott privatizáció javíthatja a hatékonyságot. A volt pénzügyminiszter szerint a szerb bankrendszer viszonylag erős, viszont túlzottan nagy az ottani bankszektor likviditása, mivel kevés az érdemi befektetési lehetőség.
Mizsei Kálmán, az ENSZ fejlesztési programjának főtitkár-helyettese elmondta: az egyik legfőbb gond az óriási munkanélküliség, a nyugat-balkáni államok alig tudnak előre lépni ebben, 2003-ban 25 százalékos, 2004-ben 22 százalékos volt a munkanélküliség. Másrészt ez a helyzet az országuk elhagyására ösztönzi a lakosság fiatalabb részét mind Bosznia-Hercegovinából, mind pedig Szerbia-Montenegróból.
Pavret de la Rochefordiere, az EU gazdasági és pénzügyi igazgatóságának helyettes vezetője szerint a balkáni államok a folyó fizetési mérleg deficitjének magas szintjével küzdenek, és az ottani térségbe érkező működő tőke alig fedezi a mérleg hiányát. Ez alól talán egyedüli kivétel Bulgária, ahol a 2004-es adatok szerint a hiány ugyan a GDP 8 százaléka volt, de ezt jelentős mértékben, a GDP 9,1 százalékával lefedte a beáramló külföldi működő tőke. A nyugat-balkáni államokba együttesen mindössze 1,5 milliárd euró érkezett 2004-ben, ami az együttes GDP alig 3 százalékát adta.
