Az úzvölgyi katonatemető Hargita megye legjelentősebb első világháborús emlékhelye, hiszen a Moldva felé folyó Úz völgyében mindkét világégés során véres csaták zajlottak, az első világháborúban az oroszok, a második világháborúban a szovjetek által támogatott román, valamint a magyar hadsereg között. A temetőt 1917-ben létesítették az itteni harcokban 1916-ban elesett osztrák-magyar katonák – többségük a miskolci 10-es gyalogezredhez tartozott – emlékére, és tulajdoni szempontból mai napig a 33 kilométerre lévő Csíkszentmárton község leltárában szerepel.
Csíkszentmárton tulajdonjogát a temetőre 2010-ben kormányrendelet erősítette meg.
Gergely András, Csíkszentmárton polgármestere korábban az MTI-nek elmondta, hogy a temetőt önkormányzati forrásból, a magyar Honvédelmi Minisztérium és magánszemélyek adományaiból újították fel. A bekerített, székelykapuval ellátott emlékhelyen mintegy hatszáz fakeresztet állítottak, amelyekre felkerültek az Úz folyó völgyében vívott csatákban elesett magyar katonák nevei. A temetőben 1994-ben II. világháborús emlékművet is állították, amelynél minden évben augusztus 26-án hajtanak fejet.
![Miért szabadult el a pokol az Úz völgyében? 1](https://s.24.hu/app/uploads/2019/06/dnand20190517029.jpg)
A románokat évtizedek óta nem érdekelte a kegyeleti hely, ám idén a Bákó megyei Dormánfalva (Dărmăneşti) – 25 kilométerre fekszik a mára elnéptelenedett Úzvölgye falutól – polgármestere, Constantin Toma váratlanul kitalálta, hogy a temetőben az elesett román katonáknak is kell kereszteket állítani. Tény, hogy amikor 1968-ban Romániában a rajonokból megyéket rajzoltak, szándékosan nem vették figyelembe a Trianon előtti megyehatárokat, és a székelyföldi megyehatárokat keletre, Moldva irányába kihúzták. Ez alapul szolgál a mai napig számos tulajdonvitának a magyar és román megyék között.
Ezt lovagolták meg Dormánfalván is, ahol
A határozatot a helyi tanács hozta, mégis sokan úgy vélik, hogy külső sugallatra jött az ötlet.
Csíkszentmárton a határozat visszavonására szólított, ellenkező esetre pert helyezett kilátásba. Furcsa módon Maricica Luminiţ Coşa, Bákó megye prefektusa szemet hunyt a legalitás határait áthágó, a kormányrendeletet felülíró helyi tanácsi határozat fölött, holott ilyen esetben kötelessége közigazgatási bíróságra küldeni a döntést.
A dormánfalviak megkezdték az előkészületeket a május 17-re tervezett avatáshoz: 52 betonkeresztet és egy méretes ortodox keresztet állítottak fel a temetőben.
![Miért szabadult el a pokol az Úz völgyében? 2](https://s.24.hu/app/uploads/2019/06/dnand20190606032.jpg)
Erre meglódult a politikai gépezet is. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök Viorica Dăncilă kormányfőhöz fordult, tájékoztatták Klaus Iohannis államfőt, meghúzták a vészcsengőt Brüsszelben, de hiába: június 6-ra, az országszerte megünnepelt román Hősök Napjára Constantin Toma ünnepélyes avatást hirdetett katonai díszsorral. És ekkor elszabadult a pokol a temetőnél.
A román hatóságok mintha szándékosan hagyták volna felizzani az indulatokat. A közrend fenntartásáért felelős csendőrség ímmel-ámmal lépett közbe, holott kötelessége lett volna elválasztani a magyarokat és a románokat. A provokáció hátterében két fontos dolog lapulhat:
- az egyik, hogy az RMDSZ az EP-választások hetében pont az úzvölgyi temető ügye körüli huzavona miatt bejelentette, többé nem támogatja a PSD-ALDE kormányt (azaz a szocdem–demokrata-liberális koalíciót) a törvényhozásban.
- A másik, hogy a PSD-ALDE, szokásához híven, magyarellenes, nacionalista retorikával, botrányokkal próbálja feledtetni az EP-választások kudarcát, a PSD-n belüli hatalmi harcról elterelni a közvélemény figyelmét.
Utóbbira egyébként a digi24 hírtelevízió egyik elemzője már pár nappal a csütörtöki botrány előtt figyelmeztetett: a kormánypárt előkapja a nacionalizmust. A PSD-hez hű hírtelevíziók pedig csütörtöktől kezdve tolják a hisztérikus magyarellenes propagandát, nem véletlen, hogy az RMDSZ csütörtökön délután közleményben követelte ezek leállítását, Carmen Dan belügyminiszter azonnali lemondását.
![Miért szabadult el a pokol az Úz völgyében? 3](https://s.24.hu/app/uploads/2019/06/dnand20190606024.jpg)
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter már tárgyalt román kollégájával, Teodor Meleşcanuval, péntekre pedig bekérette a budapesti román nagykövetet, de
Nem erre utal, hogy a magyar kormány hiába kérette be a nagykövetet, ő megtagadta a párbeszédet.
Pozitív jelzés azonban, hogy Constantin Toma polgármesternek máig adott határidőt a bákói prefektus, hogy bemutassa a temetőre vonatkozó érvényes építkezési engedélyeket, ellenkező esetben a közigazgatási bírósághoz fordul.
„Egy barbár erődemonstrációnak lehettünk részesei, de hisszük, hogy ezzel nem ért véget ez a küzdelem. Nekünk az egyetlen fegyverünk a törvény, és annak erejével harcolunk tovább” – nyilatkozta a maszol.ro-nak Borboly Csaba csütörtökön az úzvölgyi temetőnél.
Kiemelt kép: Veres Nándor / MTI