Nagyvilág

Oroszországból nem kérünk, a németek felé nyitnánk

Oroszországból nem kérünk, a németek felé nyitnánk

A magyarok úgy érzik, hogy Németország és Magyarország távol áll egymástól, és szorosabb együttműködésre lenne szükség. A lengyeleket és az olaszokat tartjuk fő szövetségesünknek. Az Európai Unióról sokkal jobb véleménnyel vagyunk, mint Brüsszelről.

Az európai országok közül Lengyelország áll a legközelebb Magyarországhoz a vélemények, álláspontok és érdekek szempontjából

– a legtöbben így gondolják azok közül, akiket a Závecz Research kérdezett meg a 24.hu megbízásából készített reprezentatív felmérésében.

Lengyelország a maga 30 százalékával messze megelőzi a második helyezett Szlovákiát és Olaszországot (12-12 százalék), illetve az őket követő Csehországot, valamint Ausztriát (8-8 százalék). 9 százaléknyian pedig általánosságban a visegrádi országokat nevezték meg szövetségesként a nyitott kérdésre válaszolva. Románia és Németország mindössze 5-5 százaléknyi említést kapott.

Az adatokból úgy látszik, a válaszadók nagy része tisztában van azzal, hogy az Orbán-kormány mely országokat tekinti szövetségesének: a lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság régóta a Fidesz fő európai partnere, újabban pedig Matteo Salvini szélsőjobboldali olasz belügyminiszterrel ápol kiváló viszonyt Orbán Viktor, ami magyarázhatja az olasz-magyar vélemény- és érdekazonosságról szóló válaszok nagy arányát.

Hogy a szoros gazdasági kapcsolatok ellenére (és talán a romló politikai kapcsolatok miatt) mennyire távolinak érzik Németországot a magyarok, abból is kiderül, hogy amikor azt kérdezték a felmérésben, melyik ország áll a legtávolabb hazánktól az álláspontokat tekintve, a németek 26 százalékkal az élen végeztek. Nem sokkal maradt le Franciaország sem (23 százalék), a harmadik helyre pedig Svédország futott be, Belgiumot és Hollandiát megelőzve. Vagyis a válaszadók itt is elég jól mérték fel, hogy melyek a magyar kormánnyal szemben gyakran kritikát megfogalmazó államok.

Érdekes képet ad, hogy

a legtöbben (44 százaléknyian) úgy vélik, Magyarország a nagyhatalmak közül Oroszországgal működik együtt a legszorosabban, Németországot 36 százalék, az Egyesült Államokat mindössze 5 százalék említette.

Ezt a helyzetet azonban a többség nem gondolja ideálisnak: 53 százalék szerint ugyanis Németországgal kellene a legszorosabban együttműködnie hazánknak, az USA 15, Oroszország 13 százalékot ért el ebben a versenyben, vagyis bőven „a nyugati nyitás” hívei vannak többen.

Jó hír az Európai Unió barátainak, hogy a magyar közvélekedés szerint az unió kedvező hatással van Magyarországra, ezt a válaszok 68 százaléka gondolja így, és szinte ugyanennyire pozitívan értékelik a válaszadók Németország szerepét is.

Miközben az EU-tagságnak 68 százalék kedvező hatást tulajdonít, láthatóan eredményes a kormány Brüsszel-ellenes kampánya: ugyanerre a kérdésre válaszolva ugyanis csak 44 százalék felelt úgy, hogy Brüsszel kedvező hatással van Magyarországra – márpedig a kérdés célja éppen az volt, hogy kiderüljön, a kormányzati hirdetéseknek köszönhetően mennyivel rosszabb „Brüsszel” megítélése, mint az Európai Unióé. Nem meglepő, hogy a Fidesz-szavazók értékelték a legrosszabbra „Brüsszel” hatását, náluk 53 százaléknyi volt a negatív vélemény, míg az ellenzéki szavazóknál 29 százalék. Ezzel szemben az EU hatását a Fidesz támogatóinak csak 34 százaléka tartja rossznak, az ellenzékiek közül pedig 13 százalék, vagyis közöttük is vannak jócskán, akik mást üzennének Brüsszelnek, mint az Európai Uniónak.

Módszertan

Az adatfelvétel április 18. és 24. között készült, az ország felnőtt népességét reprezentáló 1000 fő telefonos megkérdezésével. A közvélemény-kutatás során kapott adatok legfeljebb plusz-mínusz 3,2 százalékkal térhetnek el attól, amit akkor kaptunk volna, ha minden választókorú személyt megkérdeztünk volna az országban.

Kiemelt kép: John MacDougall / AFP

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik