Otthon

Hőszigetelés – minden centi számít

A hőszigetelés nem egyszerűen csak egy követelmény, amit építési szabályzatok írnak elő, hanem megtérülő befektetés is. Nem érdemes ezért rajta spórolni, hiszen minél hatékonyabb és jobb minőségű a szigetelés, annál kevesebb energiával működtethetjük a házunk, és ettől nem csak a rezsiköltségeink alakulnak kedvezően, hanem a ház forgalmi értékei is. Lássuk, számokban kifejezve mennyit is számítanak a centiméterek a szigeteléskor.

Legalább 6-8 különféle hőszigetelő anyag közül választhatunk ma a piacon, és az, hogy végül melyik kerül a „kosarunkba” számos szempont mérlegelése után dől el.

A szabály ezúttal nekünk dolgozik

Mindenekelőtt figyelembe kell vennünk a hatályos előírásokat: a szabályozás értelmében ma a homlokzati téglafalat és panelt legalább 14 cm-es réteggel kel beburkolnunk kívülről, ám

ha a jövő év utolsó napján életbe lépő rendelkezésnek is meg szeretnénk felelni, akkor 22 cm körüli szigetelés az ajánlott.

Ez utóbbi vastagság már elegendő ahhoz, hogy otthonunk közel nulla energiaigényű épület legyen, tehát karnyújtásnyira kerüljön ahhoz, hogy passzívház besorolásba lépjen. Ilyen mértékű szigetelés hatására a téli fűtésre és a nyári a hűtésre fordított energia minimálisra csökken – és ezzel jelentősen mérséklődik a vele kapcsolatos havi kiadás is.

Ez a szabályozás egyébként az Európai Unió környezetvédelmi és energiagazdálkodási célkitűzéseivel áll összhangban, melyek a teljes energiafogyasztás 11 százalékos mérséklését jelölték meg.

Ám még ennél is fontosabb tudnivaló, hogy a jövő év végén „élesedő” szabály azokra az épületekre is vonatkozik, amelyek a jelenleg hatályos, megengedőbb norma szerint (amely csak 14 cm-es szigetelés-vastagságot vár el) kaptak építési engedélyt.

Ezeknek az épületeknek hiába van építési engedélyük a vékonyabb szigeteléssel, a használatbavételi engedélyt 2020. december 31-e után csak akkor kapják meg, ha már az új szabályoknak megfelelő, vastagabb szigetelőréget található rajtuk.

Milliókat nyerhetünk egy hatékony szigeteléssel

Az előbb már említett 22 centiméter azonban nem kőbe vésett szabály: a lényeg, hogy bizonyos energiahatékonysági mutatóknak (nullához közelítő hőátbocsátási tényezőnek) megfeleljen az épületünk – ez pedig akár jóval vékonyabb hőszigetelő réteggel is elérhető, ha okosan választjuk meg szigetelő anyagot. A Magyarországi EPS Hőszigetelőgyártók Egyesülete például egy érdekes számítást végzett el egy olyan épülettel kapcsolatban, amellyel igen nagy számmal találkozhatunk hazánkban is, és amely komolyan érintett lehet hőszigetelési kérdésében. A hetvenes-nyolcvanas években tömegével épített, száz négyzetméter körüli alapterületű családi házakról, az úgynevezett „Kádár-kockákról” van szó, amelyek az akkori kor energiabőségében és megengedő szabályozási környezetében minimális hőszigeteléssel, vagy teljes mértékben hőszigetelés nélkül készültek.

Egy ilyen otthon esetében a homlokzaton már 16 centiméter vastagságú EPS hőszigeteléssel is drámai javulást érhetünk el, és akár 200.000 forintos megtakarítást is realizálhatunk a fűtésköltségen, teljes felújításnál pedig akár 80 százalékkal is csökkenthetjük a ház energiaigényét. Mindeközben hőszigeteléssel kapcsolatos műszaki fejlesztés hatására – mivel magasabb energetikai besorolásba került az épület – a ház piaci értéke is nő mintegy 15 százalékkal.

Minden házrésznek saját szigetelés jár

A homlokzat azonban nem az egyetlen terület, ahol hőszigeteléssel kell számolni. Akár építkezünk, akár felújítunk, a ház egyéb pontjai – például a talajon fekvő padlók, a lábazat, a padlásfödém vagy a magastető – is igénylik az adott résznek megfelelő mértékű szigetelést ahhoz, hogy végül a teljes épület elérje a kívánt energetikai jellemzőt. De mennyi legyen ezeken a pontokon a vastagság? Egy jó adottságú, de még nem a passzívház paraméterekkel rendelkező épületnél a 0,19-0,20 W/m2K-os hőátbocsátási tényezőhöz például talajon fekvő padló esetén 18 centiméternyi EPS 100-as hőszigetelőanyag kell, míg formahabosított XPS-ből már csak 15 cm. Grafitos EPS 100-ból pedig még ennél és vékonyabb, mindössze 14 centiméteres réteg is elegendő.

A legvaskosabb hőszigetelő rétegre a padlásfödémnél lesz szükségünk, hiszen egy négyzetméterre vetítve itt szökik el a legtöbb energia az épületekben. EPS 100-as hőszigetelő lapokból 29 centiméternyivel kell számolni ahhoz, hogy jó, de még nem passzívház-jellegű szigetelést kapjunk, ám ha közel nullára szeretnénk mérsékelni a házunk energiafelhasználását, akkor 38 cm vastagságú szigetelőréteg az ideális. A magastetők alatti szigetelés során a célra legmegfelelőbbnek tartott grafitos EPS 150 anyagból minimálisan 16 centimétert kell felszerelni, hogy megfeleljen az épület a hatályos előírásoknak, de ajánlott inkább 23-30 centire bővíteni a vastagságot, hogy igazán hatékony és energiatakarékos megoldást kapjunk.

Szponzorált tartalom

A cikk a MEPS támogatásával készült.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik