Olvasónk vette észre, hogy az Obi reklámújságjában áprilisban a Zebra tolóajtó egyik héten teljes áron került 44 990 forintba, aztán akciósan volt ugyanennyi, csak 49 990 forintról leárazva. Fotót is küldött a két hirdetésről.
Az Obi nem tagadta, hogy két egymás követő héten így hirdették a terméket, de álláspontjuk szerint nem trükköztek. Mindössze annyi történt, hogy az olvasónk által kiszúrt első akciós kiadványban a termék normál vételárát nem tüntették fel, csak a kedvezményeset, de a termék már akkor is akciós volt. Egyébként pedig a tolóajtó „normál” vételára már 2017 eleje óta 49 990 forint volt, hangsúlyozta az Obi.
Olvasónk a két hirdetést látva méltán hihette, hogy átverés volt az akció, az Obi viszont állítja, hogy nem. Hogy megvalósult-e a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat, annak eldöntése a fogyasztóvédelmi szervek feladata. A bírság akár 500 millió forint is lehet.
Csak egyedi eljárással deríthető ki, történt-e megtévesztés
Egy biztos, ha egy terméket akciósan hirdetnek, értékesítenek, az akciónak valósnak kell lennie – válaszolta megkeresésünkre a fogyasztóvédelemért felelős Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM). Ha a kereskedő a termék eredeti eladási árát tünteti fel akciósként, megtéveszti a vásárlókat. Hogy megvalósult-e a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat, azt a hatóságok egyedi eljárásban állapítják meg. A fogyasztóvédelem bekéri az értékesített termék korábbi árait, így győződik meg arról, valóban csökkent-e az ár, vagy csak a korábbi eladási árat hirdetik akciósként.
Látatlanban a konkrét ügyben nem foglalt állást sem az ITM, sem a Gazdasági Versenyhivatal (GVH), de általánosságban azt írták, attól is függ, hogyan ítélik meg a kereskedő magatartását, hogy az egyes árakon milyen hosszú ideig árulta a terméket. Az ITM két példát hozott, mire gondoljunk:
- Ha a kereskedő tartósabban kínálja a terméket az eredeti árnál alacsonyabb áron, majd ugyanerre az árra kiírja, hogy akciós, az megtévesztő lehet.
- Nem feltétlenül megtévesztő viszont, ha az eladó két évig magasabb áron értékesít, majd csökkenti az árat, és néhány nap elteltével írja ki, hogy akciós.
Az akciós ár csak akkor áll meg, ha huzamosabb ideig élt az eredeti ár
A kedvezménynek mindig egy korábban huzamosabb ideig alkalmazott árhoz viszonyítva kell működnie a szabály szerint. A vállalkozásnak pedig fel kell tüntetnie, ha az egyébként jellemző árhoz képest megtakarítás, árengedményben érhető el. Ez utóbbit mulasztotta el az Obi az egyik héten.
Általánosságban akkor minősül tisztességtelennek a kereskedelmi gyakorlat, ha a fogyasztó nem akkora árkedvezményben részesül, amennyit meghirdettek, vagyis nem valósul meg az ígért megtakarítás. Szabálysértés merülhet fel például, ha:
- az akció alatt az üzletben az előzőleg közöltnél magasabb árat kell fizetni.
- A közölt „eredeti”, magasabb árat korábban nem alkalmazta a vállalkozás. (Kivéve az új termék esetében alkalmazott bevezető árat.)
- A magasabb árat ugyan alkalmazta korábban a vállalkozás, de az akciót közvetlenül megelőző időszakban nem, vagy csak átmeneti jelleggel, így nem minősíthető az akciót megelőző időszak jellemző árának.
A folyamatos akciózással kapcsolatban a versenyhivatal kiemelte, hogy ha huzamosabb ideig alkalmazzák az akciós árat, akkor az átminősülhet az áru jellemző árának. Praktikusan ez azt jelenti, hogy egy újabb akcióban a korábbi tartósan akciós árból kell kiindulnia a kereskedőnek, amikor árengedményt hirdet.
Több százmilliós bírságot kockáztat a kereskedő
A GVH a tavalyi Black Friday után az Alzával és az eMAGgal szemben is versenyfelügyeleti eljárást indított az akciósként hirdetett termékek miatt. A vizsgálatok még nem zárultak le. Ezután kifejezetten sok panaszt kaptak arról, hogy az akciós áron hirdetett termék eredeti árát valójában sosem alkalmazta egy-egy vállalkozás, és olyat is, hogy az akció előtt megemelték a termékek árát. A 2015-ös Black Friday után az Extreme Digitalnál vizsgálódtak, és rájuk 20 millió forintos büntetést szabtak ki tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatért.
A fogyasztóvédelmi hatóság évente, országosan ellenőrzi az eladási és az egységár feltüntetése mellett a termékek akciós árfeltüntetését is. Az ellenőrzések tervezésekor külön figyelik a vizsgálandó üzletek akciós hirdetéseit és szezonális kiárusításait is, mert azok keltik fel leginkább a vásárlók figyelmét. 2018-ban országosan 3 045 üzlet 161 105 termékénél vizsgálták, megfelelő-e az akciós eladási ár. A hatóság munkatársai az üzletek 9 százalékában állapítottak meg az akciós áraknál jogsértést. Aki megtévesztő árfeltüntetést lát, az az illetékes járási hivatalnál kezdeményezhet fogyasztóvédelmi hatósági eljárást.
Jogsértéskor a kkv-kat először csak figyelmeztetik, nagyvállalatokra viszont 15 ezer forinttól a nettó árbevétel 5 százalékáig, legfeljebb 500 millió forintig terjedő bírságot szabhatnak ki. A versenyhivatali bírság elérheti a nettó árbevétel tíz százalékát is.
Nem csak a kereskedőt vonhatják felelősségre
A jogszabály szerint a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértéséért annak a vállalkozásnak kell felelnie, amelynek közvetlen érdekében áll az áru értékesítése, eladásának ösztönzése. A vállalkozás felel akkor is, ha vele szerződésben álló más szervezet vagy személy végezte a tevékenységet.
A reklámoknál feltárt jogsértéseknél annyiban más a helyzet, hogy a kereskedelmi vállalkozással együtt felelősségre vonható az is, aki elkészíti a hirdetést, azzal kapcsolatban szolgáltatást végez, vagy a közlésben vesz részt. Kivétel, ha a jogsértés abból fakadt, hogy végrehajtotta a megbízó utasítását.
