|
A MÚOSZ elnöki posztjára péntek estére egyetlen jelölt maradt, jóllehet a Népszabadság korábbi főszerkesztőjének a neve csak a küldöttgyűlés előtti napon, csütörtökön merült fel. A másik jelölt, Kocsi Ilona, a Magyar Hírlap volt főszerkesztője pénteken visszalépett a jelöltségtől, miután az őt támogató programalkotó csoport elképzeléseit a küldöttgyűlés nem szavazta meg.
A MÚOSZ-nak a FigyelőNethez is eljuttatott tájékoztatása szerint a szervezet vidéki alelnöki posztjára négy jelölt közül Tóth Károlyt, a Magyar Televízió debreceni regionális főmunkatársát választották. A budapesti alelnöki tisztség 5 jelöltje közül Hardy Mihály, az ATV Híradó főszerkesztője kapta a legtöbb szavazatot.
A küldöttgyűlés megválasztotta a további elnökségi, valamint a választmányi tagokat, illetve az ellenőrző, az etikai, az érdekvédelmi bizottságot is.
A Magyar Újságírók Országos Szövetsége küldöttgyűlésének harmadik napján, február 29-én vasárnap a társszervezetek vezetői is felvázolták a MÚOSZ-szal való együttműködés eredményeit és a jövőbeni lehetőségeket. Eötvös Pál, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének újonnan megválasztott elnöke erre reagált programbeszédében, amikor hangsúlyozta: példaszerűnek tartja a társzervezetekkel való eddigi együttműködést, s jelezte, hogy a szakmai értékek védelme, az újságírói érdekek képviselete jegyében fontosnak tartja a kapcsolatok fejlesztését velük.
Eötvös beszédének elején elmondta: a szakmához kötődése miatt lelkiismereti kérdésként fogta fel, amikor az újságírók egy csoportja felkérte: vállalja azt a programot, amit kidolgoztak, adja nevét ehhez elnökjelöltjükként. Mint mondta: tisztában van a negyedik hatalmi ág, a sajtó nyomorúságával, mert nemcsak a Népszabadság főszerkesztőjeként volt rálátása az újságírók, az újságírás helyzetére, hanem számos tapasztalatot szerzett arról is hogy a vidéki újságírók, ha lehet még a budapestiekhez képest is félreszorítottabban dolgoznak annak következtében, hogy a szakmában a jövedelmi olló a társadalmi átlagnál is szélesebbre nyílt. A kiemelkedően magas jövedelműek és a napi anyagi gondokkal küzdők között rendkívül nagy az egzisztenciális távolság.
A MÚOSZ helyzetét érintve Eötvös Pál mindenekelőtt köszönetet mondott elődjének, Wisinger Istvánnak, s mindazoknak, akik a szövetséget a rendkívül nehéz feltételek közepette is életben tartották, sőt ügyét előre mozdították. Jelezte ugyanakkor, hogy kihívásnak tekinti a viszonylag tekintélyes vagyon mozgásba hozását, gyarapítását, s ezzel a szövetség anyagi bázisának erősítését.
Arra reagálva, hogy a MÚOSZ-ban bizonyos értelemben nem zajlott le a rendszerváltás, Eötvös Pál azt mondta: “természetesnek kell tartanunk, hogy egy ilyen nagy létszámú szervezet nem függetlenítheti magát a társadalom egészétől, az abban zajló folyamatok tükröződnek a tevékenységében. A demokratizálás, a modernizáció csak akkor tudja mélyen áthatni a szövetséget, ha az alulról jövő nyomásként, tömeges aktivitás hatására alakul ki.”
Úgy gondolom azonban – mondta a MÚOSZ elnöke -, hogy már elértük vagy csaknem elértük a mélypontot, s innen már érdemes és lehet is a holnapba befektetnünk. Eötvös Pál elmondta, mindent megtesz azért, hogy a jó szándékú aktivitások közös cél irányába terelődjenek, s hogy egyes csoportigazságok ne hatalmasodjanak el a szervezeten. A mintegy 6000 tagot számláló újságíró szövetség új elnöke példaszerűnek tartja a társzervezetekkel való eddigi együttműködést, s jelezte, hogy a szakma értékek védelme, az újságírói érdekek képviselete jegyében fontosnak tartja a kapcsolatok fejlesztését.
