A magyarországi települési és területi önkormányzatok az informatika infrastruktúra létrehozásában még nagy lemaradásban vannak mind az Európai Uniós tagállamok helyi közigazgatási szerveihez, mind a hazai versenyszféra szervezeteihez viszonyítva. Ezt állapítja meg a tavaly ősszel a kormány által elfogadott Magyar Információs Társadalom Stratégia (MITS) elektronikus önkormányzati részstratégiája.
A dokumentum szerint az elmaradás egyik fő oka kétségtelenül az, hogy az informatikai fejlesztésre, üzemeltetésre fordítható pénzügyi erőforrások szűkösek, és ezek felhasználása is fragmentált, vagyis hiányzik az önkormányzatok közötti koordináció. Természetesen további, nem elsősorban anyagi okokra visszavezethető problémák is vannak, például a jogszabályok a technológiai lehetőségekhez képest késnek, illetve az önkormányzati döntéshozók nem mindig elég tájékozottak az informatika jelentőségét illetően.
Felemás helyzettel találkozunk akkor is, ha a számokat nézzük: a BellResearch által évente elkészített Magyar Infokommunikációs Jelentés legutóbbi adatai szerint 2003. közepén csaknem valamennyi önkormányzati forrásból finanszírozott intézménynek volt személyi számítógépe, sőt egy-egy szervezetre átlagosan 17 PC jutott. Viszonylag magas, 84 százalék volt azoknak az önkormányzatoknak az aránya is, amelyeknek internet-hozzáférése volt, míg ezek közel fele, 47 százaléka honlappal is rendelkezett.
A BellResearch felmérése azt is megállapítja: a honlapot fenntartó önkormányzati intézmények 92 százaléka végez ügyfélszolgálati tevékenységet, azonban ezek kétharmada semmilyen formában nem támogatja az elektronikus ügyfélkezelést.
Kommunikációs adósságok
A közigazgatáson belül kormányzati, illetve önkormányzati feladatokkal is találkozunk. Mivel ezek szorosan összekapcsolódnak, az elektronikus közigazgatási feladatokon belül is nehéz elválasztani a kormányzati és az önkormányzati szolgáltatásokat – magyarázta Varga-Balázs Béla, az Informatikai és Hírközlési Minisztérium operatív tervezési osztályának vezetőhelyettese. Varga-Balázs Béla szerint az önkormányzatok elektronizálása összetett feladat. Az első feladat a kommunikációs infrastruktúra kiépítése, amely tavaly év végén indult el a Közháló programmal; ennek keretében az elkövetkező két évben többezer közintézmény juthat szélessávú interneteléréshez. Az internetellátottság növelését célozza az e-Magyarország program is; segítségével egyre több nyilvános helyen lesz elérhető a világháló. Az így létrejövő valamennyi eMagyarország Ponton képzett munkatársak segítenek az internet használatában, illetve adott esetben egy elektronikus államigazgatási kérvény kitöltésében.
Az elektronikus ügyintézés egy másik, bár nem látványos pillére a szabályozás, ugyanis számos jogszabályt kell módosítani ahhoz, hogy az ügyeket elektronikusan lehessen intézni. A közigazgatási reform kapcsán ezen is dolgoznak majd, mivel az önkormányzatok feladatait mindez megnöveli, illetve emelkednie kell a szolgáltatási szintnek is. Ugyanígy lényeges elem a digitális aláírás elterjedése: bár a jogszabályi háttér már megvan, és a szolgáltatók is működnek, ahhoz, hogy az elektronikus azonosítást az államigazgatásban, illetve az önkormányzatoknál is bevezethessék, állami háttér-infrastruktúrára – egy felülhitelesítési hatóságra – van szükség.
Ínséges financiális források
Az önkormányzatok felkészülését segíthetik a közelmúltban meghirdetett pályázatok. Az Informatikai és Hírközlési minisztérium legutóbb október végén hirdetett pályázatot a témakörben, amelynek a jelentkezési határideje december 14-én lezárult. A pályázat keretében összesen 600 millió forintot osztanak szét három kategóriában: már meglévő önkormányzati informatikai rendszerek továbbfejlesztésére; meglévő önkormányzati informatikai rendszerek más önkormányzatoknál való bevezetésére, testreszabására; illetve új alkalmazások kifejlesztésére.
Varga-Balázs Béla szerint a minisztérium a pályázattól azt is remélte, hogy az informatika révén talán végre kapcsolatba lépnek egymással az önkormányzatok, és az előrébb járók megosztják fejlesztéseiket az elmaradottabb településekkel. A beérkezett pályázatok száma alapján látható volt az önkormányzatok rendkívül nagy érdeklődése – a minisztériumi tisztviselő szerint ehhez képest kevés a szétosztható összeg.
Megkésett pályázatok?
Ennél nagyobb értékű projektek valósulhatnak meg a Nemzeti Fejlesztési Terv Gazdasági Versenyképesség Operatív Programja (GVOP) keretében, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium alatt működő GVOP Irányító Hatóság által meghirdetett pályázatok révén. Az EU-forrásból finanszírozott pályázatokra február 16-tól november 30-ig folyamatosan lehet jelentkezni.
A pályázatok közül kettő vonatkozik az önkormányzatok informatikai fejlesztéseire. Az egyik pályázat alapján az önkormányzatok az e-ügyintézés megvalósítására, az online közigazgatási információk szolgáltatására, illetve közigazgatási és adminisztratív alkalmazások integrált alrendszereinek létrehozására vagy továbbfejlesztésére, illetve a meglévő alkalmazások integrálására kaphatnak pénzt a rendelkezésre álló 2,18 milliárd forintos keretösszegből. A másik pályázaton önkormányzati tartalmak fejlesztésével („az önkormányzati adatvagyon másodlagos hasznosítása”) lehet pályázni; erre a célra az idén 300 millió forintot osztanak szét.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
