658,4 milliárd forint támogatást gyűjtöttek a sportszövetségek és egyesületek a taorendszer 2011-es indulása óta – derül ki azokból a válaszokból, amelyeket a hat kedvezményezett sportág szövetsége adott a 24.hu kérdésére. Az összeg több mint 80 százaléka (537,1 milliárd) kluboknak jutott, a szövetségek 121,3 milliárdnak örülhettek, közülük a legtöbbnek, 72,6 milliárd forintnak a Csányi Sándor elnökölte Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ).
Bár nyolc évet nézve a futballra jutó 275,3 milliárd forint még mindig kiemelkedő (a teljes összeg több mint 40 százaléka), a legutóbbi támogatási időszakban kézilabdára már majdnem ugyanannyit áldoztak társasági adójukból a cégek, mint labdarúgásra: a kézisek 22,6 milliárd forintot gyűjtöttek tavaly, míg futballra 25,4 milliárd forint futotta. (Ezek a számok még biztosan nőnek majd. Ennek oka, hogy a klubok egy adott támogatási időszakra adják le pályázatukat, ám ezt – az előírások betartásával – meghosszabbíttathatják. Ezután egészen az új határidőig hívhatnak le a pályázatban megjelölt célra pénzt, az ekkor beérkező összegekkel pedig utólag korrigálják az adatokat.)
További növekmény nélkül is látszik azonban, miért gondolta meg magát a kormány, miután tavaly karácsony után egy nappal a sportszövetségeket is megdöbbentve úgy döntött, évi 50 milliárd forintban maximálja a taorendszerben felhasználható összeget. Bő egy hónap múlva már módosították is a határozatot, amely így végül 125 milliárdban állapította meg a keretet. Ez passzol a valósághoz: a szövetségek adatainak összesítéséből az látszik, hogy az előző években 99,5 milliárd, 122 milliárd, majd 124,4 milliárd forint társaságiadó-bevétel gazdagította a hat látványcsapatsportot, és bizonyára a tavalyi 81,8 milliárd forint is jócskán hízni fog még, hiszen 2018 áprilisban még a 2017/2018-ra prognosztizált összeg sem ért el a százmilliárdot, végül mégis rekordot hozott ez a támogatási időszak.
Hogy további gyarapodás várható, arra (is) a rendszer fő kedvezményezettje, Felcsút szolgáltat példát. Bár a legutóbbi támogatási időszakra egyelőre „mindössze” 1 milliárd 972 millió forint szerepel a település neve mellett, a 2017/2018-as támogatási időszakban felhasznált összeg – noha tavaly ilyenkor még csak 3,6 milliárdról számolhattunk be – 9 milliárd forint fölé emelkedett, miután a helyi egyesület és akadémia mögött álló, sztárjátékosok kinevelésével még adós, de legújabban egy impozáns sportcsarnokkal gazdagodó alapítvány utólag növelte sportfejlesztési programjának értékét.
Hogy melyektől, azt az illetékesek és maguk a vállalkozások is sokáig titkolni próbálták, de az Átlátszó és a 444.hu cikkeiből tudható, hogy a Mol (kivált a földgázszállító cége) mellett természetesen Mészáros Lőrinc és üzlettársai vállalkozásai a fő donorok, illetve a miniszterelnök apjának kőbányászati cége is látható összeggel (évi 60-100 millió forinttal) támogatja az Orbán Viktor által 2006-ban létrehozott alapítványt.
Míg a futballkluboknak nyolc éve alatt jutó 202,7 milliárd forinton – a Felcsút 12 százalékos részesedése ellenére is – rengeteg egyesület osztozik, a hazai kézilabdaélet centralizáltabb, így a támogatott szervezetek sikerlistáján a felcsúti alapítvány mögött (messze lemaradva persze) kézilabdaklubok következnek. Több mint 5,5 milliárd forint jutott taóból Veszprémbe (a háromnegyede a férfi csapat mögött álló cégnek, negyede pedig a kéziakadémiát működtető alapítványnak), míg nagyjából 4,5-4,5 milliárdnak örülhettek nyolc év alatt a váci és a női világsztárokkal teletűzdelt siófoki kézilabda kedvelői (két-két sportszervezet révén). Talán meglepő, de a Ferencváros szakosztályai közül is a kézilabda a legsikeresebb: több mint 4 milliárd forint taotámogatást gyűjtött 2011 óta, míg a futballklub hozzávetőleg 2,5 milliárdot. Ez utóbbi összeg egymilliárddal kevesebb, mint amennyivel Matyóföld Felcsútja, Mezőkövesd gyarapodott nyolc év alatt a futballtaónak – így például a Mol és az OTP alapkezelő támogatásának – köszönhetően. Ez megint csak a politikai kapcsolatok fontosságát jelzi: a helyi klub elnöke korábban Tállai András államtitkár és egykori NAV-elnök volt.
Bár a 275,3 milliárd forintot kasszírozó futball és a nyolc év alatt 150,5 milliárdban részesülő kézilabda mellett mostohagyermeknek gondolhatnánk őket, a többi látványcsapatsportnak sincs oka panaszra a közvetett állami támogatás mértéke miatt:
- a kosárlabda 96,7,
- a vízilabda 73,6,
- a jégkorong 49,8 milliárd forintot gyűjtött 2011 óta,
- míg a taoprogramhoz két éve csatlakozó röplabda 12,6 milliárdnál jár, ami nagyjából egy futballstadion árának felel meg.
Lényeges, hogy cikkünkben a kiadott támogatási igazolásokat vettük alapul, azaz a valóban lehívható, a finanszírozó cégek garanciájával már ellátott összegeket, miközben az egyesületek ennél is jóval több pénz elköltésére jelentkeztek. Az MLSZ tájékoztatása szerint 2011 óta csak a futballklubok 443,7 milliárd forintnyi igényt nyújtottak be, ebből 234,6 milliárdot hagyott jóvá a szövetség, és eddig 202,7 milliárdot sikerült felhasználniuk. Fontos az is, hogy a tao a klubok működését segíti, sok infrastrukturális beruházást is finanszíroznak belőle, ám ennek a 658,4 milliárd forintnak nem része a például a stadionépítésekre az utóbbi években elköltött több mint 300 milliárd forint.
Kiemelt képünkön: Orbán Viktor miniszterelnök, miután átadta a győztesnek járó kupát a Real Madrid játékosainak a Puskás Suzuki Kupa utánpótlás-labdarúgótorna döntője, a felcsúti Pancho Aréna első hivatalos mérkőzése után 2014. április 21-én. Beliczay László / MTI
