A Magyar Nemzet – ami Simicska Lajos tulajdonában volt – tavaly áprilisban, nem sokkal a parlamenti választás után szűnt meg. Egy éve a címlapon búcsúzott az alapító Pethő Sándor dédunokája, Pethő Tibor, aki akkor azt írta, a méltatlan történelmi helyzetek fogságából a Magyar Nemzet előbb-utóbb mindig kiszabadult.
Ebben hittek ők is, amikor 2015. február 6-án, az elhíresült G-nap után, megszabadultak az egyre fojtogatóbb gyámkodástól, visszatértek hagyományaikhoz. Bár Simicska Lajos feladta, a Magyar Nemzet munkatársai nem.
Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó. Akit nem hagyhatunk cserben.
Körmendy Zsuzsanna publicista kérdezett és válaszolt.
Egy lapot csak úgy halálra lehet ítélni? Egy ilyen nagy hagyományú polgári napilapot csak úgy le lehet söpörni a semmibe? Csütörtökön már nem lesz Magyar Nemzet az újságosstandokon. De lesz folytatás, ebben biztos vagyok. A halálos ítélet lehet politikai termék. A polgári tradíció nem lehet.
Schiffer András, az LMP alapítója atombombának nevezte akkor a történteket, de méltatta a bezárt lapot Róna Péter, Lányi András,
Bod Péter Ákos és Kukorelly Endre is.
Aztán a Magyar Idők felvette a Magyar Nemzet nevet. Éppen a G-nap után négy évvel. A dédunoka búcsújához hasonlóan újra hivatkozási alap lett az alapító, Pethő Sándor és a szerkesztőségi vezércikk szerint az újság valójában nem is tavaly április 11-én szűnt meg, hanem négy éve, a G-napon.
