Az 1953. november 7.-én született filmes már 18 évesen szereplője volt Gazdag Gyula Sípoló macskakőjének, akkor még színészként, majd Makk Károly osztályában elvégezte a Színház- és Filmművészeti főiskolát. Utána is Makk munkatársa maradt, társrendezője volt az Egymásra nézve című filmjének, amire élete végéig büszke volt.
Első nagyjátékfilmje, az 1983-as Eszkimó asszony fázik egycsapásra kultikus rendezővé tette. A főszereplő Méhes Marietta, a Trabant zenekar alternatív divája volt, aki a filmben egy popsztárra váló, intézetből szökött lányt játszott, akibe két férfi szerelmes. A hivatalosan titkolt második nyilvánosság több zenész és művész szereplője játszott még a filmben, például Hobo vagy Víg Mihály. A tragikus szerelmi történetnek akkora sikere volt, hogy a Trabant lehetett az első underground zenekar, ami lemezt jelentethetett meg a kommunista Magyarországon.
Xantus ugyanebben az évben megkapta a Balázs Béla-díjat, de 1990-től kezdve már kizárólag kísérleti- és kisjátékfilmeket készített.
A rendkívül szórakoztató, lendületes előadó Xantus 1992 óta volt a Filmművészeti Főiskola népszerű tanára. Közben jó néhány magyar fimben szerepelt színészként is, de rendezett színdarabokat is, sőt egy darabban színpadi színészként is fellépett. Utolsó játékfilmjének, az Etetés című kisjátékfilmnek az Indexen volt a premierje. Utolsó filmje, a 2010-ben forgatott Kiki a csoportban dokumentumfilm játékfilmes elemekkel vegyítve. Egy pszichodráma csoport találkozóit követi végig a film, ahol mindenki együtt próbál meg szembenézni az összes csoporttag traumáival, és ahol eljátszák egymás életének nehéz helyzeteit, és a feloldásokat is.
