Feleség vagyok, anya is vagyok, a párom pedig apa, de nem az én gyerekeim apja. Általában jól kommunikálok, kiállok a gyerekeimért, a férjemért, magamért, csak a férjemmel szemben a saját érzéseimért nem tudok kiállni. Az ő gyerekei tinik, és fura kapcsolatban állnak a világgal. A kapcsolatunk elején igyekeztem, alkalmazkodtam mindenhez, mindenkihez, belecsöppenve egy kialakult rendszerbe. Alakult a kapcsolatunk, egy dolog nem változott, az exfeleség nyomása az életünkön. A férjem úgy próbálja megoldani ezt, hogy nem beszél róla, külön fülként kezeli a táblázatban. Ők ketten kialakítottak egy életformát, ami kényelmesnek tűnt számukra. A gyerekeik abban nőttek fel, hogy apa hétköznap mással él, hétvégén hazajön. Elvégzi a házmunkát, megoldja a férfi feladatokat, anya őt társként kezeli. A két férfit nem ritkán egy fedél alá hozta össze, ez volt a megszokott, és ebbe csöppentem bele. A volt felesége konkrétan háztartási alkalmazottnak tartja, minden megoldandó feladatot rátol a kerékcserétől a fűnyírásig. Volt, hogy telefonált este, hogy vigyük el a gyereket, mert dolga van. A férjem megtette, és én nem is zúgolódtam, úgy voltam ezzel, hogy idő kell a változáshoz. És akkor hozott egy rossz döntést, közelebb költöztünk hozzájuk, igen közel.
Az olvasói levelet Klárától kaptuk, akinek mi adtuk a nevét, hogy a névtelenségét megtartsuk. A mozaikcsalád egyik problémakörét olvashatjuk, ez egy folyamat, amiben az új társaknak új szerepeket kell elsajátítaniuk.
„A jobb munkalehetőségek miatt, a továbblépés miatt, ez a része sikeres is lett, csakhogy a kapcsolatunk hullámzik. A gyerekeivel kapcsolatos dolgokat nem beszéli meg velem, mindig kész tények elé állít: most jön a gyerek, most főzzek a gyerekre, ide vigyük, oda vigyük. Azt látom, hogy a férjemet bankárnak és sofőrnek használják. Ezzel együtt nem köszöntötték fel sem a névnapján, sem a szülinapján. Sajnálom, hogy nem tudok segíteni, ha megpróbálok vele erről beszélni, bebújik a csigaházba, és menekül. Nem tudunk erről beszélni, minden másról igen. Odáig jutottunk, hogyha a volt felesége hívja vagy üzen, törli a telefonból, hogy véletlenül se tudjak róla. Érzem, hogy sérülök ebben a helyzetben. Tudom, a férjemnek a legnehezebb, de hiszem azt, hogy egy az exfeleséggel való mély beszélgetés, egy „NEM” kimondása kellő helyen és időben természetesen következetesen betartva, egy a gyerekkel való értelmes beszélgetés helyre tehetné ezt a helyzetet. Néha, úgy érzem, ennyi volt. De, ezek csak pillanatok, hiszen imádom ezt a férfit, a gyerekeivel, hibáival, jó tulajdonságaival együtt. Csak egy pici elfogadást szeretnék.”
Mit lehet tenni?
Olvasónk mozaikcsaládban él, és a klasszikus problémakörrel néz szembe: ahelyett, hogy a MI családunk lenne, van az ÉN családom és a TE családod. A mozaikcsalád egy speciális családrendszer, nincs két egyforma mozaikcsalád, ahol a gondok ugyanazok lennének. Éppen ezért a legjobb lenne családterapeuta segítségét kérni, ez az ő szakterületük, a Magyar Családterápiás Egyesület tagjai közül érdemes keresni valakit. A mozaikcsalád minden tagja változásban van, mindaz, amit megélnek együtt egy folyamat, az eredmény és a cél pedig nem más, mint a harmonikus családi élet. A gyerekek isszák meg a levét annak, ha a felnőttek nem igazán találják egymás közt a megfelelő kommunikációt. Ingáznak a helyszínek és a szülők közt, és még az új társakat is el kell fogadniuk.
A családi szerepek megváltoznak, felborulnak, ezzel együtt a harmónia nehezen alakulhat ki. Az idő is tényező, hiszen az a szülő, aki kevesebb időt tölthet a gyerekével egy héten, kevesebb lehetőséget kap arra, hogy érdemben beszélgessen a gyerekkel. A válás viharos érzelmi állapota mindkét szülőre hatással van, a gyerekek életét is befolyásolja. A gyereknek azonban az a jó, ha azt látja, hogy anya és apa a gyerekek átadásakor vált egymással néhány szót, nem pedig kerülik egymást vagy netán kiabálnak egymással. A rendszer felépítése valahol itt kezdődik, egyértelmű, hogy a megváltozott élethelyzethez a szülők irányítása szükséges.
Ennek tisztázásához újra kell definiálni a család fogalmát, és ki kell alakítani a mozaikcsaládot, alkalmazkodva az új párkapcsolatokhoz. A szabályokat tehát mindenki számára egyértelművé kell tenni, például a új társ nem veheti át az édesanya szerepét, és fordítva. A közös szokások is ide tartoznak, az új kapcsolatokkal új lehetőségek is érkezhetnek, hiszen a vacsora vagy az ebéd egy őszinte beszélgetésre is alkalmat adhat, ahogy a sportolás, a társasjátékok is. A külön élettér kialakítására is sort kell keríteni, a pároknak legyen lehetőségük arra, hogy privát életet éljenek, hogy a kapcsolatuk is megfelelően alakuljon. Az eredeti szülő és az új társ harmonikus kapcsolata is igencsak fontos, hiszen ha egyik vagy mindkettő versenybe száll a gyerekek szeretetéért, szintén borul a családi harmónia.
Látható tehát, hogy nüansznyi dolgok is befolyásolják a mozaikcsalád életét, ezért is lenne fontos szakember segítségét kérni, mihamarabb. Olvasónk számára is ez a legjobb megoldás, hiszen ha meg szeretné érteni a társát, ha azt szeretné, hogy kommunikáljanak egymással, hogy közös döntéseket hozzanak a gyerekek ellátásáról, akkor ezen a terápia rengeteget segíthet. Nem ciki segítséget kérni, az viszont inkább ciki, ha hagyjuk kicsúszni a kezünkből az irányítást, és ha már titkolózva kezelik az eredeti családdal való kapcsolattartást.
A sorozatunk többi cikkét ide kattintva olvashatod el.
Kiemelt kép: Besenyei Violetta
