Olivier Desbarres, a Crédit Suisse First Boston londoni befektetési irodájának feltörekvő piacokért felelős alelnöke az MTI-nek azt mondta: a piac az előző kamatcsökkentés óta „nemigen látott olyan makroadatot”, amely utalt volna az ilyen gyorsan bekövetkező, és ilyen mértékű újabb csökkentésre. Desbarres szerint az MNB agresszívebb, mint ahogy azt a piac várta, de ezzel jelenleg – a piaci reakciókból ítélve – valószínűleg nem vállal nagyon nagy árfolyamkockázatot, mert a piac most jelentős bizalommal van a kormány és a jegybank iránt.
Az év közepén azonban, június és július táján új kockázati tényezők lépnek be: júniusban lesznek az európai parlamenti választások, júliusban pedig az akkori költségvetési hiánybecsléseket fogja igen szoros figyelem kísérni, mivel „tudjuk, hogy a második félévi deficitelőrejelzés igen ambiciózus, megvan a kockázata a túllépésnek” – mondta a CSFB vezető londoni elemzője.
Arra a kérdésre, hogy egyetért-e a kormány és a jegybank azon várakozásával, miszerint az év végére egyszámjegyű lehet az alapkamat, Desbarres azt mondta: az egyszámjegyű „sok mindent jelenthet, például 9,50 százalékot is”. Az ő személyes előrejelzése is éppen 9,50 százalék körüli év végi jegybanki kamatszint – mondta, hozzátéve: 2,00 százalékpontos további csökkentés hat hónap alatt „nem lenne túl sok”.
Desbarres szerint minden azon múlik, hogy a forintárfolyam hogy alakul; ha stabil marad, a jegybank nem fogja magasan tartani a kamatokat „csak a magas kamatok kedvéért és akkor még négy, egyenként fél százalékpontos csökkentés várható”.
Arra a kérdésre, hogy ennek alapján szerinte a jegybank teljesen elkötelezte-e magát az árfolyamkövetés mellett az inflációkövetés feladásával, a CSFB alelnöke azt mondta: az MNB hivatalosan mindig inflációkövető intézménynek fogja magát mondani, azzal, hogy ebben a törekvésében kulcsfontosságú az árfolyam stabilitásának biztosítása.
Ralph Sueppel, a Merrill Lynch londoni irodájának térségi stratégája szerint a mostani kamatcsökkentési sorozat „a tavalyi (3,00 százalékpontos) vészkamatemelés leépítése”. Ha a forint a következő csökkentéseket is jól viseli – ahogy az elmúlt nyolc hétben is tette -, a monetáris tanács jó eséllyel folytatni fogja a kamatcsökkentéseket, amíg az alapkamat el nem jut „egy ésszerűbb szintre” – mondta az elemző.
Sueppel szerint ennek alapján indokolt a kamatcsökkentés, mert a korábban bevezetett magas kamatszint célja a forint összeomlásának megakadályozása volt.
Arra a kérdésre, hogy a kamatcsökkentések nem sodorják-e veszélybe a forint jelenlegi stabilitását, a Merrill Lynch elemzője azt mondta: ha a jelenlegi árfolyam nem tartható fenn kétszámjegyű kamatszint nélkül, akkor „valószínűleg nem is szabad fenntartani”.
A forint azonban az eddigi, összesen 1,00 százalékpontos csökkentések után nem gyengült sokat; amikor gyengült, az a feltörekvő piaci valutákat érő globális nyomás miatt volt, és nem volt köze a magyar pénzügypolitikához – mondta Sueppel.
Az elemző közölte: várakozása szerint az MNB minden hónapban fél százalékponttal csökkenteni fogja az alapkamatot, ami 8,00 százalékos év végi kamatszintet jelent. A következő lépés szerinte egy fél százalékpontos csökkentés lesz június elején, vagy két negyed százalékpontos június folyamán.
A Dresdner Bank londoni befektetési részlegének (DrKW) kedden kiadott feltörekvő piaci napi jelentése szerint az előző napi, váratlan kamatcsökkentést – az előzőektől eltérően – sem a forint jelentősebb erősödése, sem az alapfolyamatok javulására utaló valamely makroadat kiadása nem előzte meg. A bank elemzői szerint a jelenlegi pénzügypolitikai enyhítési menet egésze „rossz, elhamarkodott döntés”, mivel mind a költségvetési, mind a külső egyensúlyi kilátások változatlanul bizonytalanok, és egyelőre elmaradt az ebben a helyzetben szükséges, folyamatos költségvetési kiigazítás.
Igaz, hogy a korábbi piaci szkepticizmus visszaszorulóban lévőnek tűnik, ez azonban ismét megfordulhat, amint „a gyenge alapmutatók újból a figyelem középpontjába kerülnek”.
A DrKW londoni elemzői szerint az MNB a mostani kamatcsökkentéssel az EU-csatlakozás teremtette jó piaci hangulatot igyekezett „haszonleső módon” kiaknázni, ez azonban azzal a kockázattal jár, hogy rövid időn belül újabb pénzügypolitikai fordulat válik szükségessé.
Hasonlóképp vélekedett még előző nap, közvetlenül a kamatcsökkentés után a Bank of America londoni térségi főelemzője. Callum Henderson szerint a magyar jegybank kamatdöntéseit nem a gazdasági alapfolyamatok, hanem a piac mozgásai vezérlik; a monetáris enyhítést szerinte sem az infláció, sem a költségvetési deficit, sem a folyómérleg-hiány nem indokolná.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
