Kedden, a Fővárosi Ítélőtáblán folytatódott a Teréz körúti robbantással vádolt P. László pere. A férfi ügyvédet cserélt, a másodfokú eljárásnak már régi-új védőjével, Szikinger Istvánnal vágott neki. Ő már az ötödik ügyvéd, aki P. Lászlót képviseli. És az első, akivel egyelőre hajlandó együttműködni.
P. Lászlót emberölés kísérletében, robbanószerrel való visszaélésben és terrorcselekmény kísérletében is bűnösnek találta a bíróság első fokon, és életfogytig tartó fegyházra ítélte azzal, hogy legkorábban 25 év múlva szabadulhat.
Kalina József indoklásában kiemelte, hogy bár nem szokás kísérleti szakaszban maradt bűncselekményért életfogytiglani fegyházat kiróni, tekintettel az elkövetés gátlástalanságára és arra, hogy olyan hétvégi időpontban történt a robbantás, amikor sokan voltak a helyszínen, indokolt a büntetés. Arra is kitért, P. László úgy akart pénzhez jutni, hogy olyan emailt juttat el a Belügyminisztériumba, amiben újabb robbantásokat helyez kilátásba, ha nem fizetnek neki egymillió eurót.
P. László lemondott a tárgyaláson való részvétel jogáról, a keddi másodfokú tárgyalásán sem vett részt. Erről édesapja így nyilatkozott:
Többször is mondtam neki, hogy jöjjön el, de nem akart. Azt mondta, hogy felesleges, mert színjáték az egész.
P. Lászlót először terrorcselekmény előkészületével vádolta meg az ügyészség, majd terrorcselekmény kísérlete miatt ítélték el első fokon. A Fellebviteli Főügyészség viszont a befejezett terrorcselekményt látta bizonyítottnak, ezért indítványozta, hogy a táblabíróság jelentősen súlyosítson a vádlott feltételes szabadságra bocsáthatóságának az idején, azaz ne, 25, hanem 40 év múlva szabadulhasson leghamarabb.
A férfi védője vitatta az elkövetést, és elfogadhatatlannak tartotta a többi közt a pszichológusi, a vegyészi és a toxikológiai szakértői vélemények megállapításait is. Újabb szakértők meghallgatását, és a korábban meghallgatott több tanú ismételt meghallgatását indítványozta. Újvári Ákos tanácselnök azonban az összes indítványát elutasította.
Ebből adódóan azonnal az ügyészi perbeszéd következett. Nyírfa Ilona hangsúlyozta, hogy az elsőfokú bíróság az eljárást szakszerűen és széleskörűen folytatta le. Abban azonban szerinte tévedett, amikor befejezetlennek tekintette a merényletet. Mint mondta, a Teréz körúton történt eset az emberölési kísérlet tipikus példája volt, és öt súlyosító körülmény is megállapítható. Az ügyész kiemelte, hogy a mind a két rendőr maradandó sérülést szenvedett. Súlyosító körülményként értékelte azt is, hogy a vádlott egy forgalmas belvárosi helyen követte el a bűncselekményt, és ezzel sok embert veszélybe sodort. Elmondása szerint ez az eset felkavarta a köznyugalmat és súlyosan veszélyeztette az emberek biztonságérzetét.
Szikinger István viszont a nyolc ember halálával járó móri bankrabláshoz hasonlította az ügyet, amikor úgy hurcolták meg Kaiser Edééket, hogy a bűncselekményhez nem volt semmi közük.
Ha csak egy olyan bizonyíték van, hogy nem ő a tettes, akkor nem lehet elítélni valakit – hangsúlyozta. Márpedig az elkövető testmagassága szerinte kizárja, hogy ügyfele követte el a bűncselekményt. A szakértő 47 alkalommal végzett mérésekkel járó becsléseket, eredetileg 168 centiről indult, aztán eljutott 175-ig, amikor rájött, hogy tévedett, akkor rátett még öt centit, holott ezt már egyszer rátette, de a videoszakértő szerint is csak 174 centis az elkövető, miközben P. László 183 centiméter magas – magyarázta.
Szikinger szerint védence beismerő vallomása nem fogadható el döntő bizonyítékként. Álláspontja szerint kételyek merülnek fel a vallomás önkéntességével kapcsolatban, és abból a szempontból is, hogy ügyfele beszámítható volt-e a kihallgatásakor. Kifogásolta többek közt azt is, hogy a bíróság miért csak vallomása egyik felét fogadta el. Azaz, ha elfogadta a vallomásából azt, hogy fegyvert akart szerezni, akkor miért nem fogadta el azt is, amikor azt mondta, hogy nem akart embert ölni.
Szikinger szerint, ha a táblabíróság az egyértelmű kizáró okok ellenére is arra a megállapításra jut, hogy ügyfele követte el a Teréz körúti robbantást, azt akkor sem lehet befejezett terrorcselekménynek minősíteni. Szerinte ez a cselekmény legfeljebb terrorcselekmény előkészülete lehet. Beszéde végén pedig óva intette a bíróságot a téves ítélet meghozatalától.
A Fővárosi Ítélőtábla jövő kedden hoz ítéletet az ügyben.
Kiemelt kép: Mohos Márton / 24.hu
