Az államot, annak polgárait szolgáljuk, és nem a politikát,
mondta az MTI-nek adott interjújában Koltay András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) rektora.
Az egyetemet gyakran kormányközeli egyetemként említik, mondta Koltay, és hozzátette: az NKE speciális feladatokat lát el az államszervezet kiszolgálásában, például a rendőrtisztképzéssel, a honvédtisztképzéssel vagy a közigazgatásban dolgozók képzésével, és más egyetemen nincsenek ilyen képzések.
Az állam működése szempontjából ezek kiemelkedően fontos területek, az államszervezet hatékony működése pedig minden állampolgár érdeke és a mindenkori kormány felelőssége,
ebben az értelemben az NKE nem is lehet más, mint megkülönböztetett fontosságú intézmény.
A rektor többek között a kutatási tevékenység megújításán dolgozik, februártól megkezdte működését az Eötvös József Kutatóközpont, amely jelenleg hat, az év második felétől kilenc kutatóintézettel működik majd. A kutatóintézetek az egyetem képzési portfóliójába illeszkedő olyan stratégiai jellegű kutatásokat végeznek, amelyek hozzájárulnak az NKE nemzetközi versenyképességének növeléséhez. A rektor az új intézetvezetők között említette Hatos Pált (Közép-Európa Kutatóintézet) és Hörcher Ferencet (Politika- és Államelméleti Kutatóintézet).
Szintén februárban hozták létre a Stratégiai Tanulmányok Intézetét. Vezetője Prőhle Gergely, aki a közigazgatásban és a diplomáciában szerzett tapasztalatait, nemzetközi kapcsolatrendszerét fordíthatja az NKE javára. A Stratégiai Tanulmányok Intézetének tiszteletbeli elnöke Martonyi János volt külügyminiszter.
Ebben az intézetben – mint a rektor elmondta – két irányba kezdték el az építkezést. Egyrészt 2020 szeptemberétől indítanak egy új, kis hallgatói létszámú mesterképzést, amelynek célja az állami vezetők utánpótlásának biztosítása, és az államtudományi területen az ország legtekintélyesebb oktatóit hívja az NKE-re. Másrészt létrehozzák a Diplomáciai Akadémiát, amely a magyar diplomácia utánpótlásának és vezetői továbbképzésének lesz a bázisa.
A Tisza István-program elindításával, amely a minőséget és a nemzetközi versenyképességet helyezi a középpontba, az egyetem a fejlődésének új szakaszába lépett. Folytatódik a Ludovika Campus fejlesztése is további építkezésekkel, és azzal a céllal, hogy a NKE ne csak egyetemi képzőhely legyen, hanem kulturális centrummá is válhasson.
Koltay András hangsúlyozta: erős alapokkal rendelkező intézmény élére került fél évvel ezelőtt. Az azóta elvégzett munkáról szólva kiemelte: megújult a szervezeti struktúra, új vezetők is érkeztek, szakmai koncepciók formálódtak, átalakult a finanszírozás. A rektor szerint a magyar állami felsőoktatási intézmények sorában a hét éve működő egyetem pozíciója jó, mostantól azon kell dolgozniuk, hogy az NKE neve minden tekintetben „egyet jelentsen a minőséggel”. Ezért hirdették meg a további tudományos előrelépést célzó Tisza István-programot is. A digitalizáció is fontos fejlesztési irány, a tanulástól a könyvtárig „okos” szolgáltatások teszik igazi XXI. századi egyetemmé az intézményt.
A rektor kiemelte továbbá, hogy olyan infrastruktúrával rendelkeznek a Ludovika Campuson, amely Budapesten, sőt országos szinten is egyedülálló, és amellett, hogy a terület fontos történelmi emlékhely, mindenben megfelel a 21. század egyetemi igényeinek is. Céljuk, hogy a campuson olyan kulturális teret hozzanak létre, amely nem kizárólag az egyetemi polgároknak, hanem a budapestieknek is kedvelt közösségi helye, szellemi központja lesz. A hallgatók a campuson egy helyen megtalálják az egyetemi képzést, a kulturális eseményeket, a sportot, a szórakozást és a kollégiumi elhelyezést is.
Kiemelt kép: MTI/Balogh Zoltán
