Mike Pompeo amerikai külügyminiszter pénteken bejelentette, hogy az Egyesült Államok megkezdi az INF-egyezményből való kivonulás folyamatát, és szombattól felfüggeszti a közepes és rövid hatótávolságú nukleáris eszközök felszámolásáról szóló szerződésből eredő kötelezettségvállalásait. Donald Trump elnök is ilyen értelmű nyilatkozatot adott ki.
Trump úgy fogalmazott: a kivonulás hat hónapon belül befejeződik, hacsak Oroszország nem tér vissza a szerződés teljesítéséhez, „megsemmisítve az egyezményt sértő minden rakétáját, rakétaindítóját és a hozzájuk tartozó berendezést”.
Az elnök figyelmeztette Oroszországot arra is, hogy szerinte Kína előnyt akar kovácsolni magának az INF-szerződésből a saját rakétakapacitásainak megnövelésére.
Nem lehetünk mi az az egyetlen ország a világon, amelyet ez a szerződés egyoldalúan korlátoz. Tovább folytatjuk katonai válaszlehetőségeink kidolgozását és a NATO-val és szövetségeseinkkel közösen dolgozunk majd azon, hogy megakadályozzuk, Oroszország bármilyen katonai előnyt is kovácsoljon törvényellenes viselkedésével
– olvasható az elnök közleményében.
„Oroszország éveken keresztül lelkiismeret-furdalás nélkül megsértette a közepes hatótávolságú nukleáris erőkről szóló szerződést” – fogalmazott az amerikai diplomácia vezetője. Pompeo azt hangoztatta: a szerződés megsértésével „Oroszország európaiak és amerikaiak millióit sodorja nagyobb veszélybe”.
Pompeo elmondta, hogy az Egyesült Államok „bőséges időt” biztosított Oroszországnak, hogy visszatérhessen a szerződéses kötelezettségei teljesítéséhez.
Angela Merkel az amerikai kivonulással kapcsolatban azt mondta, Németország arra fogja kihasználni a hat hónapos átmeneti időszakot, hogy ezalatt folytassanak további tárgyalásokat az egyezményről. „Mindent megteszünk a további tárgyalások érdekében. Az világos, hogy Oroszország megsérti a szerződést. Fontos, hogy nyitva tartsuk a tárgyalások lehetőségét” – mondta a német kancellár.
Ha az amerikai fél kilép az INF-szerződésből, Moszkva fenntartja a jogát mind a megfelelő reagálásra, mind a válaszlépésekre
– mondta Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő a Rosszija-1 orosz állami televíziós csatorna 60 perc című műsorában.
Az INF-szerződést 1987-ben írta alá az Egyesült Államok és az akkori Szovjetunió Az egyezmény a szárazföldi indítású, hagyományos és nukleáris robbanótöltetekkel felszerelt közepes (500-5500 kilométeres) hatótávolságú ballisztikus rakéták és manőverező robotrepülőgépek megsemmisítéséről rendelkezett. A szerződés, amely mérföldkő volt a hidegháború lezárásában, megtiltotta az ilyen eszközök gyártását, birtoklását és tesztelését.
Donald Trump és közvetlen munkatársai, köztük John Bolton nemzetbiztonsági tanácsadó régóta fenntartásait hangoztatta a megállapodással kapcsolatban, bár az INF-szerződés miatti amerikai csalódottság régebbi keletű.
Már 2014-ben Barack Obama, akkori elnök azzal vádolta Oroszországot, hogy nem tartja be a szerződés kötelezettségeit.
Kiemelt kép: Paul Zinken / DPA / dpa Picture-Alliance
