Magyarország legnagyobb kiterjedésű nemzeti parkját, a Hortobágyit 1973 januárjában hozta létre az Országos Természetvédelmi Hivatal. A határozattal egy 52 ezer hektáros terület vált védetté, de mára a park területe 82 ezer hektárra bővült.
A működési területe Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Jász-Nagykun-Szolnok megyéket foglalja magába, valamint Heves megye egy kicsiny szeletét, amely a Tisza-tó azon részét jelenti.
A Hortobágyról röviden – impresszió:
A nemzeti park célja, hogy: „védje és fejlessze a puszta jellegzetes természeti értékeit, őrizze a Hortobágy sajátos pusztai tájképét, növény- és állatvilágát”.
Biztosítsa a Hortobágy különleges madárvilágának háborítatlan fészkelését és vonulását. Természetes körülmények között, hiteles formában őrizze és mutassa be a hagyományos pusztai életformát, a kiveszőfélben lévő ősi magyar állatfajtákat és a Hortobágy kulturális értékeit, történelmi emlékeit, tekintettel ezek kiemelkedő hazai és nemzetközi jelentőségére.
A park felügyeli még a 82 ezer hektáron található 4 tájvédelmi körzetet és 19 önálló természetvédelmi területet is.
A Hortobágyról hosszabban – a Világörökség része:
A nemzeti park egész területe bioszféra rezervátum, a Ramsari Egyezmény alapján vízi élőhelyei nemzetközileg is védettek, azaz a vízi madarak vadászata egész évben tilos!
A Hortobágy közép-Európa legnagyobb füves pusztája. A tájnak olyan az élővilága, amelyet sokszor egész Magyarországra, a magyar hagyományokra is értenek külföldön és idehaza egyaránt.
A mai képét egyébként a Tisza szabályozása után, a 19. század vízrendezéseivel nyerte el. A mocsarakat lecsapolták, a folyókat szabályozták, bevezették a legeltető állattartást, kivágták az erdőket. A felszínt a Tisza és a kisebb mellékfolyóinak áradásai formálták szinte teljesen simává. Egy-egy domb tűnik csak fel, amelyet kunhalmoknak hívunk, hiszen a keletről érkező nomádok építették egyfajta őrdombként, vagy temetkezési helyként.
Daruvonulás a Hortobágyon:
A nemzeti park területének nagy része szikesekkel teli, rövid fűvel borított legelő, és csupán kis része a kisebb foltokban beékelődött szántóföld. Akadnak halastavak, mocsarak, nádasok, löszpuszták, holtágak, de csak néhány település és kis erdő, valamint út. Hogy mit jelent a szikesedés? Nos, a talajból elpárolgott a víz, az ásványi sók pedig kiváltak belőle, és a talaj felső részén lerakódtak.
Jellegzetes növények a Hortobágyon: zsálya, pusztai csenkesz, macskahere, sziki őszirózsa, magyar sóvirág, mocsári gólyahír, fekete nadálytő, kígyófark.
Jellegzetes állatfajok a Hortobágyon: kerecsensólyom, parlagi sas, túzok, kék vércse, pusztai ölyv, szikipacsirta, nádi poszáta, darumadár.
Egyesek szerint csak idegenforgalmi okokból (mások szerint ismét egyre nagyobb számban) tartják fenn a rackajuh és a magyar szürkemarha populációt, valamint a mangalicát.
Az UNESCO Világörökség Bizottsága 1999. november 30-i, marrakeshi ülésén felvette a Hortobágyi Nemzeti Park egész területét a Világ Kulturális és Természeti Örökségének listájára.
Hazánk nemzeti parkjai: Hortobágyi Nemzeti Park, Kiskunsági Nemzeti Park, Aggteleki Nemzeti Park, Balaton-felvidéki Nemzeti Park, Bükki Nemzeti Park, Duna-Dráva Nemzeti Park, Duna-Ipoly Nemzeti Park, Őrségi Nemzeti Park, Körös-Maros Nemzeti Park, Fertő-Hanság Nemzeti Park.
AJÁNLOTT LINKEK:
Magyarország nemzeti parkjai (nemzetipark.gov.hu)
A Hortobágyi Nemzeti Park (hnp.hu)
Gólya a Hortobágyon – webkamera (hnp.hu)
A Hortobágyi Nemzeti Parkról (wikipedia)
Magyarország Világörökség területei (vilagorokseg.hu)
