Nagyvilág

Kihalási válsággal néz szembe a Föld

Kihalási válsággal néz szembe a Föld, amelynek növény- és állatvilága a dinoszauruszok alkonya óta nem látott ütemben pusztul - figyelmeztet Cristiana Pasca Palmer, az ENSZ Biodiverzitási Egyezményének (CBD) teljesítéséért felelős ENSZ-titkárság vezetője.

Palmer az egyiptomi Sarm es-Sejkben csütörtökön véget ért ENSZ Biodiverzitási Konferenciát követően adott interjút a BBC Newsnak, összegezve mindazokat a globális erőfeszítéseket, valamint az egyes emberek szintjén megvalósítható életmódbeli változtatásokat, amelyek segítenek a természet további kiszipolyozásának megakadályozásában.

Palmer szerint a bolygó növény- és állatvilágának sokszínűsége – a biodiverzitás – olyan tőke, amelynek elvesztését nem engedheti meg magának az emberiség. Mint fogalmazott, ha elveszítjük a biológiai sokféleséget, azzal tönkretesszük az embert életben tartó hálózatot.

Csendes gyilkosnak szoktam nevezni a biológiai sokféleség csökkenését, mivel a hatása nem olyan látványos, mint a klímaváltozásé, ám sok tekintetben sokkal veszélyesebb annál

– jegyezte meg az ügyvezető titkár.

Komoly kihatással van a bolygó egészségre, hogy az emberek mit esznek.

Nem azt mondom, hogy mindenkinek vegetáriánussá kell válnia. Ugyanakkor meg kellene értenünk, hogy a húsfogyasztásunk hozzájárul az éghajlatváltozáshoz, ami pedig hatással van a természetes élőhelyekre és ökoszisztémákra

– mutatott rá Palmer.

Ma már egyre jobban visszakövethető a különböző termékek származási helye, legyen szó a bútorkészítéshez használt faanyagról vagy a boltokban kapható élelmiszerekről.

A vásárló tájékozódhat. Vegyünk például egy tonhalas szendvicset: honnan érkezik a tonhal, a klímaváltozás más tényezők fenyegette élőhelyről?

– magyarázta.

Az ügyvezető titkár szerint az apró növények és állatok épp olyan fontosak, mint látványosabb, népszerűbb társaik. Elmondta: gyakran kérdezik tőle, hogy miért kellene azzal foglalkozni, ha egy lepkefaj kipusztul az Amazonas-medencében, vagy egy apró bogárfaj örökre eltűnik a Földről.

Amikor elveszítjük ezeket a fajokat, akkor a természet nagyobb rendszerében betöltött szerepüket is elveszítjük

– magyarázta Palmer.

Hangsúlyozta, hogy a biológiai sokféleség csökkenését megakadályozó intézkedésekhez széleskörű konzultációra van szükség az üzleti világ szereplőinek, az őslakos népek és a civil társadalom bevonásával.

A november 13-án kezdődött és csütörtökön véget ért Sarm es-Sejk-i Biodiverzitási Konferenciára a világ 196 országából érkeztek résztvevők.

Kiemelt kép: Thinkstock

Ajánlott videó

Olvasói sztorik