A Reuters megjegyzi, hogy a kötvények abszolút hozama ugyanakkor alacsony volt, ami arra utal, hogy a belföldi makrogazdasági problémák nem gátolják Magyarország külföldi hitelfelvételét. „Úgy tűnik, hogy egy kicsit többet kellett fizetniük annál, mint amire korábban számítottak, hogy (a kötvény) vonzó legyen a befektetők számára” – nyilatkozta a Reutersnek Christian Schiweck, a Deka Asset Mangement frankfurti elemzője. „A (magyar) terv szerint a helyi piacokat úgy stabilizálják, hogy a külpicokról vesznek fel hitelt. A hozamfelárra vonatkozó sáv felső szélén adták el a kötvényt, de ez nem jelent (gazdasági) problémát” – tette hozzá az elemző.
Az előző napi londoni bemutató után pénteken beárazták az új, 1 milliárd eurós magyar eurokötvényt. A kibocsátás főszervezője, a BNP Paribas Londonban közölte, hogy a 2014 januárjában lejáró adósság szelvénye 4,5 százalék, kibocsátási és másodforgalmazási ára egyaránt 99,881 százalék, hozamfelára 41 bázispont az irányadó, azonos futamú, 4,25 százalékos kamatozású német államkötvény (bund) felett. A kibocsátást a BNP Paribas és a Citigroup, mint társszervező bonyolította.
A több napos európai körút végén tartott, előző napi londoni bemutatón kötvényt ismertető magyar pénzügyi illetékesek azt mondták: az idei devizakötvény-kibocsátási terv 3 milliárd euró. Egyenként 1 milliárd eurós kibocsátásokat tervez a magyar állam. Közölték: nem volt tervbe véve, hogy a jelenlegi kibocsátás értékét megemeljék, mert ezzel egyrészt a következő kibocsátások mennyisége csökkenne, másrészt ezt a likviditási szükséglet sem indokolja.
Az Államadósság Kezelő Központ Rt. (ÁKK) tájékoztatása szerint a kötvény egy újabb lépés volt az európai befektetői bázis szélesítése irányába. Sikerült a hagyományosnak tekinthető német érdeklődés mellett, jelentős számú francia, ír, görög és portugál befektetőt bevonni a tranzakcióba. Az ÁKK a befolyó összeget a 2004-ben lejáró adósság refinanszírozására használja.
A tavalyi kibocsátás összege 2 milliárd euró volt. A szeptember 18-án kiadott, egymilliárd eurós, hétéves futamú legutóbbi magyar eurokötvény szelvénye 4,0 százalék, kibocsátási és másodlagos forgalmazói ára egyaránt 99,146 százalék, az induló hozama 4,1425 százalék, így a hozamfelára az árazáskor 22 bázispont volt az átlagos eurókamatcsere-hozam (midswap) felett, ez 35 bázispontos felárnak felel meg az irányadó német bund fölött.
Az előző, 2003. január végén kiadott, ugyancsak egymilliárd eurós, tízéves futamú magyar eurokötvény szelvénye 4,50 százalék, kibocsátási és másodlagos forgalmazói ára egyaránt 99,684 százalék, az induló hozama 4,54 százalék volt, így az induló hozamfelára 27 bázispont volt az irányadó eurókamatcsere-hozam felett, és 45,5 bázisponttal magasabb a hasonló futamidejű német állampapír hozamánál.
Az előtt utoljára 2001-ben adtak ki magyar eurokötvényt: a 2011-ben lejáró egymilliárd eurós eurokötvény kamata 5,626 százalékos, és a hozamfelára induláskor 30 bázispont volt az irányadó eurókamatcsere-hozam fölött, illetve 70 bázispont a 2012-ben lejáró, 5,0 százalékos német kormánykötvény fölött.
